Szombat: focimeccs. Utána itthon dió és mandulaszedés. Vasárnap reggel vásárban voltunk, beszereztük a télire való krumplit, almát, vettünk karfiolt a beledobálós, vödrös savanyúságunkba délután pedig szüretelés, darálás, préselés volt a program. Kb. 54 l mustot sikerült abból a pár fürt szőlőből kinyerni, amit a nyári jégverés meghagyott. (akkora jegek estek nálunk, mint 3/4-es gyufásdoboz, a barackokról leborotválta a gyümölcshúst, csak a magok lógtak a száron). Szóval 20 l kivételével mindet lefagyasztottuk, majd a télen megisszuk. A másik 20 literből pedig megpróbálunk bort készíteni. Számtalanszor csináltam már apámmal, - nagyon hiányzik a sok bölcs gondolata, tanácsa - de mégis félek, vajon mi fog ebből kisülni. De úgy gondoltam, ha jövőre megmarad a termés, akkor ne a többszáz literen kísérletezzünk, inkább most jöjjenek elő a hibák, amiket majd korrigálunk jövőre. Must, vagy soha. Szóval hajrá!!!
Folyik a hegy leve:
Ő a mi apánk:
Savanyítás előtt:
Az isteni finom Szabolcsi, télálló alma:
Ez mi kis élés-pincénk kb. 1/3-a (lekvárok, szörpök, savanyúság, lecsó, paradicsomlé, befőttek), a nagy palackban a must:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése