Adventi koszorút készítettünk

A szalma koszorúalapot meg a száraz virágokat a hódos áruházban vettük. De tettünk még rá mogyorót, tobozt, csillámdíszes csillagot, kis ajándékdobozt stb. Ezek mind beszerezhetőek a karácsonyi vásárokon, ahol díszeket árulnak. A díszek rögzítéséhez ragasztópisztolyt használtunk. Számtalan variáció létezik, a miénk ilyen lett:

Disznót vágtunk!

Gondoltunk egy nagyot, és vettünk egy kilencvenkilós mangalicát. Nem, nem darabokban, hanem egészben. ÁÁÁÁÁÁÁÁÁ! Igen, én is ezt gondoltam, amikor ott álltam a disznó (disznócska) felett, nagykéssel a kezemben, hogy most aztán baj van, emberek, ez nem csirke, vagy kacsa, amit már csukott szemmel is szét tudnék szedni... Mit mondjak, nem szakszerűen, az biztos, de szétszedtük. Nálunk otthon minden évben vágtunk disznót, és nem kilencvenkilósakat, hanem 250-300 kg közöttieket, volt hogy többet is. Én persze bent voltam, a kolbászhús válogatása, bőrvakarás, fűszerek kimérése, zsírdarabolás, hurka-kolbász ízesítése, töltése és persze a fehérpecsenye sütése volt a dolgom. Ezekkel nem is volt baj, de amiben otthon nem vettem részt, azt csak nagyvonalakban tudtam elvégezni. Mindegy, lesz egy csomó szalonnánk, négy sonkánk, töltöttünk kolbászt és sütöttünk pecsenyét, töpörtyűt és persze zsírt is. Isteni finom lett minden, de lehet, hogy legközelebb inkább szétszedve veszünk majd disznót...

Itt van Ő, pörkölés után

                

Ez pedig a kisült pecsenye, HMMM!

Elkészült...

a fatároló helyiség másik felének betonozása is. Azt találtam ki, hogy kavicsokból (már megint :)) belenyomkodom a dátumot, amikor elkészül. Aztán fűztem tovább ezt a gondolatmenetet és eszembe jutott, hogy valahol láttam egy olyan képet, amin emberi tenyérnyomok alkották a fa koronáját. Na, gondoltam ezt mi is megcsinálhatjuk. Kavicsokból megalkottam a fa törzsét, és mi öten pedig a tetejére nyomkodtuk a tenyerünket, és kész is lett a fa. A legérdekesebb az volt, hogy este fél tízre végeztünk (apa simította, én pedig kevertem-talicskáztam a betont) és addigra két gyerek aludt a háromból. Kevét nagyon nehéz felkelteni, ha nemrég aludt el. Mondhatnám lehetetlen. De a beton ugye nem várhat, mert köt. Úgyhogy volt egy nagy csatánk, sírós kéznyomkodás lett belőle. Persze másnap már büszke volt az ő kis tenyérlombjára. Nimród nem szólt egy szót sem, a beton fölé emelte apa, én pedig belenyomtam a pici tenyerét a betonba. Na akkor jött az: anya, töö, anya töö (anya töröld, anya töröld) egyszerűen nem tudja elviselni, ha piszkos a keze. Pl. evés közben is (ha kézzel eszik) folyamatosan kell töröni a kezét, különben nem eszik tovább :))

Kicsit kalandosan, de azért sikerült a tenyérfa.

Szellembuli az iskolában

Már hagyomány az iskolában az úgynevezett "szellembuli", amit az amerikai Halloween másolására találtak ki. Na, mindegy, a fő, hogy a srácok nagyon várták (Kevének ez volt az első, Olivérnek pedig az utolsó, ráadásul most az ő osztálya szervezte az egészet)

Volt játékos vetélkedő, sütivásár, diszkó, a felső tagozatosoknak pedig ijesztgetés. Ez annyit tesz, hogy a rendező osztály néhány tagja elbújik a könyvtárban és a többi osztályból érkezőket mindenféle hanggal, tettel jól megpróbálják megijeszteni. Van ám sikítozás, meg nevetés.

Kevénk, mikor megtudta, hogy ez csak felső tagozatosoknak van, teljesen kiakadt. Igen, ez a legjobb szó rá. Mert ő akkor is megy és megijeszteti magát és kész...

Aztán mikor a vetélkedőn első helyezést ért el, és kapott egy sütikupont, akkor már nem is érezte annyira megbántva magát ;)

Kellemes mulatozás volt, főleg azért, mert a legkisebbek véleménye is számított. (őket is megkérdezték, milyen zenét szeretnének a bulin hallgatni - igaz, hogy csak hárman tudtak számot kérni, de akkor is :))

Angol verseny

Nagyfiam angolversenyen vett részt Beloianniszban, és az előkelő harmadik helyezést érte el csapatával. Nagyon-nagyon gratulálunk, ügyesek voltatok!!!

Elkészült...

a padlásfeljáró (alias: kinti kamra) járólapozása és ki is festettem. Már csak a nehezen eltűntethető foltokat kell átkenni párszor, és jöhet a bepakolás. Aztán a belső ajtókeretet lekenni, kicserélni a külső ajtót és teljesen elkészültünk! Végre, végre!!! Bekerülhet a két hűtőláda, a benti nagyhűtő, néhány konyhabútor, a mézek és végre a konyhába költözhet az ebédlőasztal. Ezzel egyidőben pedig az ebédlő helyére elkezdhetjük kialakítani a nappali-társalgó helyiségünket. Remélem beválik. Úgy gondoltam, hogy nem kell nekem külön munkapados pakolós konyhaszekrények sora, hogy az ebédet elő tudjam készíteni, hanem erre tökéletesen megfelel a konyhaasztal is. Így két funkciót tud ellátni, nem foglal külön helyet. És mivel a gyerekszoba és a mi szobánk helyet cserélt (területnagysági okok miatt) ezért a rattan ülőgarnitúra is bekerült a belső szobába, ergo nem maradt hely, ahol a vendégeinket le tudjuk ülteni, ezért lesz ez így praktikus - gondolom én...

Véget ért...

az első hónap az életmódváltásomból. A mérlege: -8 kg. Nagyon-nagyon boldog vagyok. Persze tudom azt is, hogy ez a súlyvesztés nem mind zsírból van, de azért mégis látszik már valami... Persze csak annak, aki tudatosan nézi. Azoknak, akik nem tudnak a dologról, még nem tűnt fel... De ami késik, nem múlik, majd a jövő hónap végére.

Leírok néhány dolgot, ami, mint kiderült fontos volt az elmúlt egy hónap során:

- Mindig reggelizz! Akkor is, ha nem vagy éhes, mivel ha nem eszel reggel, délutánra már olyan éhség fog gyötörni, hogy bekapkodsz mindent, amit a szemed meglát.

- Tényleg lehet reggelire teljeskiőrlésű lisztből készült palacsintát enni. (Persze cukormentes töltelékkel - tehát vagy fruktózzal vagy nyírfacukorral kell édesíteni). Hetekig ez volt a reggelim - 3 db -, és mégis mindig kevesebbet mutatott a mérleg másnapra.

- Vedd meg Schobert Norbi - Norbi titok c. könyvét és semmi mást nem kell csinálnod, csak a benne található kódok alapján étkezned. Ez azért fontos, mert nem kell külön főzőcskézned magadnak, meg mindenféle műzlis izéket enned az "igazi" ételek helyett, hanem minden ehető, csak nem mindegy, hogy mikor. És persze az ember hajlamos olyankor nem teljes erőbedobással készülni a többiek ebédjére, ha tudja, hogy ő úgysem ehet belőle :)

Hihetetlen, amiket ír, de láthatod rajtam - illetve olvashatod - beválik. Ettem én ezalatt a hónap alatt csülkös bablevest, székelykáposztát, palacsintát, rántott húst, csak nem mindegy hogyan, pl. a levesekből hagyd ki a tésztát, a csülökről szedd le a zsírt, a székelykáposztából a soványabb húsokat edd, a bőröst hagyd ki, a rántot húst pedig süsd sütőben és ne liszt-tojás-zsemlemorzsa legyen a panír, hanem Rubint Réka talámánya: teljeskiőrlésű tönkölyliszt-tojás-zabkorpa (először meg kell kapatni mindkét oldalán pár csepp zsiradékon - én kókuszzsírt használok, már a Tetyóban is kapható - utána pedig készresütni sütőben - Isteni - és persze a másik fontos dolog a mikor.

Vedd meg a könyvet, mert nem csak a testeddel foglalkozik, hanem a lelkeddel is!!!

Fogkrém házilag

Gondoltam megpróbálok fogkrémet készíteni, nem lehet az olyan nehéz.

A sütőporról sokszor olvastam már, hogy fogfehérítő hatása van,  a kókuszolaj pedig antibakteriális hatású, már csak néhány ízesítő dolog kell hozzá, és kész is van a házifogkrém:

Arányaiban pedig így néz ki:

Két csomag sütőpor,

Két evőkanál kókuszolaj (lehet kókuszzsír is, az is folyékonnyá válik 24 fok felett),

és tettem bele még 5 csepp eukaliptusz illóolajat és 5 csepp grapefruit illóolajat.

Összekevertem, és hagytam, hogy ismét megszilárduljon. Még folyékonyan kipróbáltam, jól működött, bár akinek fontos a fogkrém habzása, annak kicsit fura lesz. Én már régóta nem hagyományos fogrkémmel mosok fogat, megszokható, hogy nem habzik.