Keve-száj

Egy füzetnyi beszólása van, szép lassan bemásolom őket ide, hogy mindenképpen meglegyen:

2008. augusztus

A két nagypapája a teraszunkon beszélgetett. Bejött hozzám a konyhába, mire kiment az egyik nagypapa elment.

Erre ő: - Kettő papa, hol van?

- Anya, neked hol a kukid?

- Nekem nincs kukim, Keve.

- Ne sírj, veszek neked a Tescoban.-

Ül a kádban, a víz tele habbal. Szakállat csinál belőle magának és rákezdni:

- Ho, ho, ho, Boldog Karácsonyt!

2008. szeptember 30.

Hajnalban az apja felkapcsolta a villanyt, és pont a szemébe világított:

- Ez nekem nem tetszik!

Hozza a mesekönyvet a kezében:

- Ezt elolvasom neked. Aludjál. Álmos vagy.

Fél perc "olvasás" után:

- Elolvastam, felkelhetsz!

2008. október 2.

Olivér: Anya, bejött az ablakon egy darázs!

Keve: Majd én kidurrantom!

Gyere Keve, szólok neki, menjünk játszani az udvarra, hagyjuk tanulni az Olivért.

Erre beszalad a gyerekszobába és odaszól az Olivérnek:

- Szia, majd holnap beszélünk!

Dackorszak:

Én: Kérsz kenyeret?

Gondolkodás nélkül rávágja: Nem!

Én: Kérsz husit?

- Nem!

És tejet?

Nem!

Öt másodperc múlva: Tejet kérek...

Én: Ki jön az én váramba?

Keve: Én jövök a te váradba! Te vagy a vár, nekem meg ennem kell!

- Csipa van rajtad, anya!

- Hol?

- Hát a ruhádon! (Nike pulcsi volt rajtam és a pipáról beszélt)

- Anya, kocognom kell!

- Hát akkor kocogj, kisfiam.

Elkezt köhögni.

Héjastul evett egy karéj kenyeret. Kiette a belsejét, a héjat meg elszakította, úgy nézett ki, mint egy kérdőjel, ahogy fogta.

Felemeli és megszólal: Nézd, anya, csikóhal!

Én: megyek, megnézem, hogy kikelt-e már a fű a játszótereteken.

Visszajöttem, mire megszólal: Felkelt, anya?

Megtalálta az eldugott fakardot, bejött a szobába és halálos komolysággal megszólalt:

- Anya, az Olivér (Évér) elvette a királyságomat.

Minden mese végén, kiabálva:

- Fuss el vége!

Meglátott egy képen egy kishajót, ami vízen úszott, közli:

- Lemaradt a kapitány. (kedvence a megy a hajó a Dunán, lemarad a kapitány kezdetű mondóka)

2008. 11. 03.

Felült a kád szélére, úgy, hogy a két combja közé vette, majd így kiabált:

- Anya, nézd kádpaci!

2008. 11. 05.

Elvittem a fogszabályozásra magammal. Olivér bement egyedül, mi kint vártunk a folyosón. A végén behívott a doktor "bácsi" beszélgetni. Keve bejött velem.

- Anya, tegyél le.

- Ez a doktor bácsi? Olivér hol van? Itt egy ajtó! Bemehetünk? Bementem! Elbújok!

A doktor úr és az asszisztens dőltek a nevetéstől.

2008. 11. 09.

Gereblyéztük a faleveleket az udvaron. Mikor összegyűlt egy nagy kupac, talicskába raktuk és hátratoltuk. Keve minden alkalommal a levelek tetején ült, én meg toltam.

Másnap betonoztunk. Kiöntöttem a keverőből a betont a talicskába, és toltam előre. Keve meglátta, hogy talicskát készülök tolni, nevetve szaladt felém. Lefagyott az arca, mikor meglátta benne a betont.

- Ebbe én nem ülök bele! - mondta komolyan.

2008. 11. 11.

A papa disznókörmöt tisztít az udvaron. Keve odamegy, belenéz a vödörbe. Ott voltak a feketére pörkölt körmök. Megkérdezi:

- Ezt megesszük?

- Igen - válaszolt a papa.

- De ez koszos!

Fő a pörkölt. Ő már éhes.

Belenéz a lábosba.

- Megkóstolhatom? Szedsz nekem tányéromba?

Buszmegállóban állunk, tele van felragasztott és félig letépett hirdetésekkel.

- Anya, itt mi történt?

- Letépkedték a papírokat, és tele van félig olvasható plakátokkal. Valaki butaságot csinált.

Mire ő komolyan: - Kínos!

2008. 11. 12.

- Anya, mit csinálsz? Ne aludj!

- Nem alszom, csak egy kicsit becsukom a szemem...

- Akkor most már csukd ki!

Talált egy papírcetlit Olivér asztalán. Szerinte egy "titkos" levél volt.

Odahozza hozzám: - Anya, majd én elolvasom. (persze fordítva fogja)

- A-nya, sze-ret-lek!

A-nya sze-ret-lek... - olvassa :)))

Anya, álmos vagyok. Idealudok a kezedre.

2008. 11. 14.

Én: Úgy fáj a fejem!

Keve: Majd én leveszem a bibidet!

Én: Honnan?

Keve: A fejedről! Lekaparom és meggyógyítalak!

Anya, gyere segíts, nincs meg a Micimackóm! Mit csinálsz?

Várj egy picit, kezet mosok!

Gyere már, könyörgöm!

A politikus:

Három alma volt az asztalon. Egyet-egyet megettek, a harmadikat odaadtam az Olivérnek és mondtam a Kevének, hogy mindjár hozok ki neki is bentről. Közben zajlott a következő beszélgetés:

Keve: Ez az én almám, Olivér!

Olivér: Nem, Keve, ezt nekem adta az anya!

Keve gondolkodik, ráncolja a homlokát, majd egy vérbeli politikus szól belőle:

- Ez a MI almánk, Olivér!

2008. 11. 23.

A tv-ben iskolás gyerekeket mutattak, Keve felkiált:

- Anya, nézd ott az Olivér! A mi Olivérünk!