Bodzaszörpöt készítettem

Mondhatom, hogy nálunk már ez is hagyomány. Próbáltam én már sokfélét, mire kikísérleteztem a saját, nekünk legjobban bevált receptet. Egy baja van a dolognak, hogy nem tudok pontos arányokat mondani. Szerencsém volt, hogy a tegnapi jégeső előtt leszedtem a virágokat, különben az idei szörpnek is búcsút mondhattunk volna.

A lényege az, hogy veszem a legnagyobb fazekamat, ami itthon található. Teleszedem teljesen kinyílt bodzavirággal, ez nálunk kb. 100 virág volt. (igen, nagy fazekam van :). Teleöntöm a fazekat vízzel, és egy napig lefedve állni hagyom, hogy a bodzavirág-por teljesen leoldódjon és beleolvadjon a vízbe. Másnap jön az ízesítés. Kiszedem belőle a virágokat, jól kicsavarom, (a kecskék már sorban állnak, reménykedve, hogy ezt ők kapják, és tényleg)

Az ízesítőanyag pedig: citrom és méz. Itt nem tudom, hogy miből mennyit tettem, hanem folyamatosan kóstolgattam, és amikor úgy éreztem, na, elég édes, hogy szörp legyen, de még nem nyomta el a méz íze a bodzáét, a citrom pedig érződik, de nem uralkodik, na akkor lesz jó.

Kb. úgy kell megalkotni, hogy fele-fele arányban vízzel higítva finom, aromás üdítőt nyerjünk. Ne domináljon a méz (jártam már így, nem túl finom, viszont mézszörpnek elmegy, az sem olcsó). Érződjön a citrom leve, ha esetleg az derül ki utólag, hogy mégsem elég citromos, vagy mézes utólag még mindig ízesíthetjük, a lényeg, hogy a bodza íze benne legyen, mert annak a virágzása véges.

Szóval elkezdem felmelegíteni a mézes-citromos bodzavirágporos vizet, hogy teljesen feloldódjon benne a méz. Mikor teljesen feloldódott, akkor lekapcsolom alatta a gázt, csatos vagy csavaros üvegekbe töltöm, (ha esetleg egyik sem lenne otthon, csináltam már dunsztos üvegekben is, volt, hogy ötliteresben :) és kidunsztolom,  majd jól letakargatva addig hagyom őket, míg teljesen ki nem hűlnek.

Rózsaszirom szörp

Kipróbáltam, és nagyon finom. Van egy szép rózsabokrom, amiről mielőtt lehullottak volna a szirmok (az egészséges virágokról sajnáltam volna leszedni) összegyűjtöttem őket. Ráöntöttem két liter vizet, és egy napig lefedve állni hagytam. Másnap addig főztem a szirmos vizet, míg a rózsaszirmok teljesen kifehéredtek és összeestek. Ez nem tart tovább pár percnél. Utána beízesítettem mézzel és citrommal, (mennyiségeket nem tudok írni, kóstolgatni kell, hogy milyen édes-citromos szörpöt szeretnénk, úgy, hogy higítva is érezhető legyen benne a rózsaíz, ne nyomja el egyik íz sem túlságosan a másikat)

Csatos üvegekbe töltöttem, és kidunsztoltam.

Pitypang szörpöt készítettem

Már virágzik a pitypang, csodaszép sárga virága kitűnően alkalmas a szörpkészítésre. (egyébként az orgona is, azt én még nem próbáltam, de mivel most virágzik az is, és van a kertemben, lehet, hogy az lesz a következő szörpünk)

Hozzávalók:

2 marék pitypang virág, amiről szárvégeket le kell csipkedni

1 liter víz

citrom

méz

A pitypangvirágot és a felkarikázott citromot (már írtam az előző szörpnél, hogy célszerű biocitromot venni, annak nem kezelik a héját vegyszerekkel) beletesszük a vízbe, és egy napig állni hagyjuk.

Másnap belekeverjük a mézet, és felforraljuk. 10-15 perc forralás után leszűrjük. Citromból és mézből is ízlés szerinti mennyiségeket kell beletenni, én sem mérem soha, hogy mennyi kerül bele. Az a lényege, hogy egyik íz se nyomja el a másikat, ne legyen túl édes, érezhető maradjon a pitypang íze higításnál is. Innen kétféle módon indulhatunk tovább, ha hosszabb távra tervezzük eltenni, akkor üvegekbe töltve dunsztoljuk ki, ha pedig egy héten belül felhasználjuk, akkor elég hűtőbe tenni. A dunsztolásról bővebben: ITT!

Mentaszörpöt főztem

Nagyon szeretjük a mentát. Tele van velük a kertem, és gyönyörűen áttelelnek, és szaporodnak.

Fontos, hogy még virágzás előtt takarítsuk be, mivel virágzás után már csökken az illóolajtartalma.

A recept:

2 liter víz,

3 marék mentalevél (persze minél több, annál intenzívebb az íze)

1 citrom

Ízlés szerint méz (itt pedig minél több, annál édesebb a szörp, tehát annál több vízzel kell higítani. Vigyázni kell azért, mert a méz egy fokon túl már annyira elnyomja a menta ízét, hogy inkább nevezhetnénk méz-szörpnek. Láttam már egyébként vásárokban, aki ilyen szörpöt árul (mézszörpöt) és egy vagyont kért érte. Finom is, csak hát nem mentaszörp...)

A citromot felkarikázzuk (aki nem akar vegyszeres szörpöt inni, annak a biocitromot ajánlom, azt nem kezelik külsőleg semmivel, vagy pedig kizárólag a levét facsarja bele a vízbe) és a vízzel meg a megmosott, feldarabolt mentalevelekkel együtt egy napra beáztatjuk. Másnap belekeverjük a mézet, és felforraljuk, majd kb. 10 percig főzzük.

Leszűrjük, és innen kétfelé indulhatunk, attól függően, hogy mi a tervünk a szörppel:

1. lépés: 1 héten belül szeretnénk elfogyasztani: Akkor a leszűrt szörpünket kihűlés után hűtőbe tesszük és felhasználjük.

2. lépés: Szeretnénk hónapokig tárolni: Akkor pedig a forró szörpünket üvegekbe töltjük, és kidunsztoljuk. (egy nagyobb lábas aljára konyharuhát terítek - azért azt, mert már jártam úgy, hogy az újságpapír teljesen cafatokra mállott és rákötött a befőttesüvegekre levakarhatatlanul - ebbe belepakolom a kidunsztolni való üvegeimet, és annyi hideg vizet öntök a lábasra, hogy az üvegek háromnegyedéig érjen a víz. Ekkor elkezdem felmelegíteni. Figyelni kell, mert ha az üvegekben levő folyadék (jelen esetben a szörp) elkezd gyöngyözni (tehát felforrt), onnantól számítva 20 percig kell folytatni a teljes csírátlanodásig.

Ha letelt az idő, akkor még forrón (konyharuha és konyhakesztyű mindenképpen kell, mert nagyon forró!!) plédek közé téve, jól letakarva - több rétegben -, hogy minél lassabban hűljön ki, 24 óráig békénhagyjuk a szörpjeinket. Ha kihűltek (ez a méretüktől és a tartalmuktól is függ, - mert ezzel a módszerrel befőtteket is tartósíthatunk, - de általában 24 óra elég nekik), akkor mehetnek a helyükre.

Van, aki nem szedi ki a dunsztolófazékból őket, hanem ott takarja le egy pléddel, és így várja meg, míg teljesen kihűlnek. Mindkét variáció jó, talán az elsőnél lassabb a kihűlés ideje.

A higítás pedig egyéni ízlés kérdése, ki mennyire szereti édesen, ki kell tapasztalni a megfelelő arányt.

És a végére még egy kedvenc házipraktika: Egy csokor mentát kössünk össze, akasszuk fel a fürdőkád csapjára, és úgy nyissuk meg a forró vizet, hogy az átfolyjon rajta. Isteni nyugtató hatása van, az illat pedig elmondhatatlan. Az egész ház illatozik tőle.

Teának pedig szárítva is eltehetjük, és amikor kint fogvacogtatóan ordít a tél, akkor egy csésze mentateával, egy jó könyvvel és egy puha takaróval bekucorodunk a kályha mellé, és máris ott a saját bejáratú mennyországunk... Aztán kb. egy perc múlva bejönnek a gyerekek, berregnek, kardoznak és összevitatkoznak, akkor egyből felszáll a rózsaszín köd, megtörik a csend, de ez így van jól :)))

Mentapalánta katicával :)

Az egyik mentás-ládám