Lekvárfőzés

Mivel a kertemben az idén rekordmennyiségű tök és cukkini termett - de tényleg, ott is kelt ki palánta, ahová nem is vetettem a magot. Gondolom azoknak a cukkiniknek a magja kelt életre, amiket tavaly ősszel hagytam a kertben szétmállani - a családom gyér érdeklődésére való tekintettel - mert egy idő után már tényleg unalmas tud lenni, akárhogyan variáltam is.
De ezt az idén nem fogom hagyni, azt gondoltam ki, hogy lekvárt fogok belőle főzni. Igen, lekvárt. Egyszer régen olvastam valahol, hogy ananászból töklekvárt lehet készíteni, mivel a töknek olyan semleges íze van, hogy képes felvenni a vele együtt eltett gyümölcsök ízét, és valljuk be azért nem mindegy, hogy egy fél ananászból és egy kg tökből készítünk ananászlekvárt, vagy simán ananászból.
Szóval készült az idén vegyes lekvár: meggy, cseresznye, sárgabarack és tök felhasználásával. Ez azért, mert mindegyikből már olyan kevés volt, hogy önmagában nem lett volna érdemes nekiállni a lekvárfőzésnek.
Aztán készítettem a fentebb említett ananászlekvárt, és újdonságként narancslekvárt is.
Annyi az egész, hogy a tököt - kb. egy kg-os volt - megtisztítom, feldaraboltam, odatettem főzni, aztán kb. 6-8 db narancsot megpucoltam, lehártyáztam - és itt nem csak a fehér hártya leszedésére gondolok, hanem a narancshúst "egybentartó" átlátszó hártyát is leszedtem, aztán feldarabolva a tökhöz kevertem és együtt szépen lekvárrá főztem őket. Gyorsításként a botmixert is bevetettem, hiszen azért a tök és a cukkini is elég kemény, lémentes, ezért nehezebb vele a dolog, mint egy gyümölcs esetében. Édesítésként mézet használtam. Aztán üvegekbe töltöttem és kidunsztoltam őket. Tervbe van még véve a tökös-fahéjas lekvár, a tökös-vaníliás lekvár és a tökös-gyömbéres lekvár is.

Sajtos gofri

Nálunk, ha nyár, akkor gofri. :) Irány a Duna parti kisház, és ott minden nap kell gofrit sütnünk, amit aztán a házilekvárral vastagon megkenve, nyakig maszatosan esznek a kölykök.
De most kipróbáltuk a gofrit sós, sajtos formában is. Az illata nagyon mennyei, és a pillanatok alatt eltüntetett mennyiségből ítélve az íze is remek lehetett.

A receptet valamelyik újságból írtam ki, még nagyon régen, sajnos, hogy melyikből, arra már nem emlékszem.

Hozzávalók:
60 dkg liszt
20 dkg sajt - reszelve
5 evőkanál olaj
2 dl tejföl
2 tojás
1 csomag sütőpor
tej (ezt sajnos nem mértem le pontosan, de kb. 3 dl kell - a lényeg, hogy nokedlisűrűségű tésztát kapjunk a végére)
só

A hozzávalókat alaposan összekeverjük, majd gofrisütőben megsütjük.
Esetleg tehetünk bele apró darabokra vágott sonkát is. És tálalhatjuk tejföllel, reszelt sajttal, de magában is nagyon finom. (állítólag :)

Aratunk!!!

Elkezdődött az aratás. Tegnap learattuk az árpa egyik darabját, szombaton következik a másik.

A második kaszálás

Koránkeltünk, levágta, későbbfelsodorta, bebáláztatta, behordtuk, felpakoltuk, sokatdolgoztunk, elfáradtunk, nemázottmeg, szerencsénkvolt. Ennyi. :)))

Újra futok

Muszáj volt valamit lépnem, mert a súlyom nem változott sok hónapja. Igaz, cm-ben viszont csökkentem, de ez is megállt kb. két hónapja. Úgy döntöttem, hogy újra futni fogok.
Újra a futótárs alkalmazást hívtam segítségül. Először megnézettem vele az edzettségi szintemet. Szerinte én közepesen edzett vagyok, és ez alapján választottam ki a 10 km 12 hét alatt, közepesen edzetteknek programot. Aztán megnéztem, hogy ez miből is áll, és mondhatom, hogy kicsit kikerekedett a szemem a rémülettől.
Mert hogy szerinte az ötödik futásom alkalmával már 38 percet fogok futni. Ja! Én ebben nem nagyon hittem, hiszen az előzőleg edzetlen alapozó programmal (egy perc gyaloglás, egy perc futás) is csak 20-22 percig jutottam, de ugye ennek csak minden második perce volt futás, a többi gyaloglás.
Az első alkalommal 12 perces lassú futás volt. Azt mondtam magamnak, hogy futok, ameddig bírok, aztán pihenésnek pedig gyors ütemben gyaloglok, aztán megint futok stb. De!!! Nem volt szükség a gyaloglásra, és még csak a "nem bírom tovább" érzés közelébe sem kerültem. Lassú futással - ahogy egyébként kellett is az edzésterv szerint - de még bírtam volna tovább is.
Következett 19 perc, ami a csodásan megbízható alkalmazás jóvoltából 24 percre sikeredett. Gyanús volt, hogy szerintem már letelt az idő, de még mindig nem szólt, úgyhogy megnéztem és tényleg rég letelt. Nem mérte az időt, úgyhogy öt percet ráhúztunk. Jó volt, csak a végén éreztem, hogy most már jó lenne, ha vége lenne, de ugye akkor hivatalosan már vége is volt.
Ezután jött 18 perc, 30 perc, és az ominózus 38 perc (itt sikerült először kb. 5 km-t lefutnom, és ez még csak az ötödik alkalom volt - a kb. az azért van, mert mint utóbb kiderült, amikor három futóalkalmazást használtam egyszerre, hogy az eddigi futótárs alkalmazás nagyon sokat téved a többihez képest) Nagyon büszke vagyok magamra. Igaz a tempó még nem az igazi (bár az edzésterv kifejezettem lassú futást kér, tehát jól csináltam), de végigfutottam. Ez még mindig hihetetlen a számomra. Érdekes, hogy az első km-en minden bajom van, a másodikon már kevésbé, és kb. 2,5 km-től válik számomra élvezhetővé a futás. Soha nem gondoltam volna, hogy vágyni fogok rá, élvezem és mikor vége, azt szeretném, ha kezdhetném újra.
Tehát van remény. A mozgás öröme és a szabadság érzése tényleg ott van, nem csak ócska városi legenda. Próbáld ki te is!!! A lényeg, hogy ne akarj egyből maratonista lenni, haladj apró lépésekben, és azt is lassan. Szerintem nekem ez az előzőleg alapozóként elvégzett edzésterv is nagyon sokat segített. Meg ugye a heti két úszás.
Eljött a 10. alkalom, hogy futni mentem, (16 nap alatt) és az adagom ekkor: 41 perc lassú futás. A futótárs alkalmazást egyébként leváltottam, még mindig használhatatlan, pedig nagyon jó lenne, ha azt a pár alapvető hibát kijavítanák a készítői. Egyszerűen nem halad a napokkal, még most is az írja ki, hogy 1. hét 1. nap. Egy ideig engedte, hogy a tovább gombbal magam haladjak a napok között, de most már azt sem. Szóval úgy döntöttem, nem kínlódom vele tovább, kiírtam magamnak az edzéstervet egy füzetbe és egy másik futóalkalmazást - a Runtastic-ot használom, ami ugye nem magyar, de azért a lényeget értem. Illetve van még egy, a Saját útvonalak, amit a Runtasticcal egyidőben használok, majd az idő eldönti, hogy melyik a legmegfelelőbb. Egyenlőre mindkettő tetszik, nagyjából egyforma adatokat is számol (pl. 36:48-as futóidőnél 50 méter volt a különbség a két mérés között)

12. alkalommal pedig 6,14 km-t sikerült futnom. A 15.-en pedig 7,13-at.

És amire igazán büszke vagyok az, hogy a futásunk egyhónapos jubileumát, ami tegnapelőtt volt, egy szép 10 km-es távval ünnepeltük - Olivérrel együtt!!!

Újra nekiálltam a fogyasztó étrendnek, csökkentettem a szénhidrátbevitelemet, (átmentem fél-paleóba, ugyanis vettem szénhidrátcsökkentett kenyeret - akcióban kaptam 195,- Ft-ért 30 dkg-os kenyeret, így  vettem tizet és lefagyasztottam. Aztán mivel 10 dkg-ot eszem meg reggelire belőle, - azaz az egyharmadát,  így meg is van az egész havi adagom).
Ezt eszem reggelire vajjal (ÓÓóó, én a vajimádó - újra játékban :), csirkemellel, vagy valamilyen sonkával, főtt tojással, mozzarella sajttal, paradicsommal. Ez kb. 4-5 órára teljesen eltelít. Hihetetlen, de igaz. Ebédre vagy zabpelyhet eszem gyümölccsel, magtejjel, vagy párolt zöldséget (rengeteg a cukkini és tök van a kertben) összeturmixolva, mintha főzelék lenne, jó fokhagymásan - tükörtojással, vagy hússal. De volt már olyan, hogy a reggelit ismételtem meg ebédre is. Délután pedig megiszom egy fehérjeturmixot - vízzel vagy magtejjel - és öt után már csak citormos vizet iszom. Sokat.
Ééééés  újra beindult a fogyás, 2,5 kg-ot fogytam két hét alatt, végre!
Nem vagyok fáradt, ideges, jól megy a futás is, és ami a legfontosabb: nagyon-nagyon élvezem, és remélem végre a maradék 6-8 kg-tól is meg tudok szabadulni.

Túrós guba

Miért is ne? Keve nem eszi meg a mákos édességeket, ezért úgy gondoltam, megpróbálom túróval, hátha. A vicc az egészben, hogy szerintem neki ízlett a legkevésbé, de a többiek odáig voltak érte.

A recept alapját Stahl Judit: Házias édességek c. könyvében található mákos guba receptje adta.

Tehát:

Hozzávalók:
5 dl tej
5 dl tejszín
25 dkg szikkadt kifli
1 kg túró
Méz ízlés szerint (a tejbe is kell, és a túróhoz is)
1 nagy citrom (ezt is kihagytam :)
4 tojás sárgája
10 dkg vaj
A tepsi kikenéséhez vaj

1. A sütőt előmelegítjük 200 fokra (gázsütőn ez a 6-os fokozat) és kivajazunk egy 20x30 cm-es tepsit.
2. A tejet és a mézet nagy lángon kevergetve felforraljuk, majd a tűzről levéve hozzáadjuk a tejszínt és      az egész keveréket kihűtjük.
3. Ezalatt a kifliket 1 cm vékony karikákra vágjuk és beleszórjuk a kivajazott tepsib
4. A túrót összekeverjük az ízlés szerinti mézzel
5. A kihűtött tejhez hozzáadjuk a tojássárgákat és megöntözzük vele a tepsiben várakozó szikkadt                                                                                                                                                     kiflikarikákat. És jó alaposan összeforgatjuk, hogy a kiflikarikák rendesen fel tudják szívni a tejes-tejszínes-tojássárgás-mézes keveréket.    
6. És végül rásimítjuk a túrós masszát a kiflisre, majd erre rámorzsoljuk a 10 dkg vajat.

Bő harminc perc alatt megsütjük az előmelegített 200 fokos sütőben. Jó étvágyat!

Málnás piskóta

Érik a málna!
Újra elkezdtem futni. De erről majd bővebben máskor. Hogy hogyan jön ez ide? Úgy, hogy azt találtam ki, hogy a földünk melletti úton fogok ezentúl futni. Egyrészt szép a táj, földes az út és szinte soha nem találkozom senkivel. Csak én vagyok, meg a táj :) Meg az Olivér, meg a Keve bringával mellettünk, és van, hogy apa és öcsi is elkísérnek, ők robogóval jönnek körülöttünk, míg futok.
Na, de málnás piskóta. Szóval, kint a földön van pár málnabokrunk és futás után leszedtük, hazahoztuk, megsütöttük. Piskótának.

A tészta receptje a szokásos piskóta recept:

Én most hat tojásból sütöttem. Először meggyújtottam a sütőt, és 180 fokra tekertem.
A tojásokat szétválasztottam, külön a fehérjét, ebből habot vertem. Azért verem fel előbb a fehérjét, mert akkor ugyanazzal a habverőszárral tudom utána keverni a sárgákat is, nem kell elmosni. És lássuk be négy éhes "férfiembert" nem lehet akármeddig váratni :)
Fordítva egyébként ez nem működne, mert a fehérjét nem lehet felverni, ha akár egy kis csepp sárga is marad benne.
Külön a sárgáját. Ezt alaposan kikevertem hat evőkanál mézzel, majd hozzátettem kanalanként a lisztet, miközben  folyamatosan kevertem, végül adtam hozzá egy teáskanál sütőport is. (igen, tudom, van aki nem tesz bele, van aki kevesebbet, van aki többet, ez ahány ház, annyi szokás)
Majd kivettem a hab kb. egyharmadát, ezzel minden finomkodás nélkül alaposan fellazítottam a sárgás masszát, majd hozzáadtam a maradék kétharmadot is, de ezt már óvatosan forgattam bele.
A masszát kivajazott-lisztezett tepsibe simítottam és a tetejére rászórtam a málnát. 180 fokos előmelegített sütőben tűpróbáig sütöttem. Illetve az illatából és az úgynevezett tenyérpróbából már lehet tudni, hogy jó e.
Tenyérpróba: a süti tetejére helyezem a tenyeremet és óvatosan megnyomom. Ha olyan ruganyos szivacsos az érzés, a hangja pedig olyan apró buborékpattanásra emlékeztet, valamint az illata is nagyon jó, és a színe is szépen pirul, akkor biztosan készen van.

Meggyes-csillagos, túrós-rácsos

Halmozzuk az élvezeteket. Mármint pite-téren.

A tészta a szokásos. Első körben meggyel töltve, majd a maradék tésztából csillagokat formáztunk és azzal diszítettük a tetejét.

A túrósnál pedig hengereket formáztunk és berácsoztuk a sütinket.

A rácsozásnál megmarad egy adag tészta, amit kinyújtottam, szíveket szúrtam ki belőle, 170 fokos sütőben kb. 10 perc alatt megsütöttem és két-két szívet vaj-kakaó-nyírfacukor (ezt előzőleg kávédarálón érdemes porrá őrölni, akkor nem fog ropogni a fogunk (fogatok :) alatt, hanem szépen egynemű masszát képez) keverékével összeragasztottam. Ennek lett a legnagyobb sikere :)

Tejfölös-málnás édesség

Ismét egy pofonegyszerű, villámgyors, sütés nélküli finomság, ami jól jön, ha gyorsan kell valami finommal előrukkolnunk.
Hozzávalók: gyümölcs, tejföl, méz. Ennyi. Az alapot a citromkrém elnevezésű Stahl Judit recept adta, ebben tejfölt, mézet kevernek össze ízlés szerinti mennyiségű frissen facsart citromlével. Egyszerűen mennyei. Na, most mivel éppen málnaszezon van, gondoltam kipróbálom azzal is.
A friss málnát összenyomkodtam villával, ízlés szerint megmézeztem és hozzáöntöttem a tejfölt, és alaposan elkevertem a masszát. Ennyi. Én kb. egy nagy tejfölt számoltam fejenként, kb. annyi málnával, amennyi a tejfölös edénybe kb. háromnegyedig érne, mézet pedig tényleg ízlés szerint. De szerintem itt nincs pontos recept, mindenki annyi málnát tegyen bele, amennyit az ízlése kíván, és úgy is édesítse.
És persze próbálja ki minél több gyümölccsel. Jó étvágyat :)