kiscsibék. Már évek óta keltetünk géppel kiscsirkéket, kacsákat, idén először megpróbálkoztunk a pulykával is. Szépen bepakoltam a tojásokat, letelt a három hét mínusz három nap (ez a bújtatás kezdete, ami azt jelenti, hogy a tojásokat ki kell pakolni a forgatóból, és az utolsó három napban már nem szabad őket piszkálni, a keltetőben mindkét mélyedést fel kell tölteni vízzel, a hőfokot pedig lejjebb venni)
Szóval letelt az idő, az első bújtatási nap reggelén pedig csipogott a keltető. Megszületett az első kiscsibe. Teljesen száraz volt, valamikor az éjjel törhette fel a tojását. Még mindig meglep, amikor valamelyiket világra kell segíteni, és meglátom, hogy milyen testhelyzetben fekszenek a tojásban. Eszméletlen... Teljes helykihasználtság, egészen nyakatekert pozícióban várják, hogy eljöjjön az idejük, és a légkamrán lyukat tudjanak ütni, mielőtt elfogy a levegőjük.
Ennél már csak az édesebb, amikor meglámpázzuk őket, és látszik, ahogy a tojásban mocorog az árnyékuk.
A legviccesebb pedig az, amikor csipog a tojás :)
A legkisebbünk teljes csodálattal nézi őket, ahogyan a lámpa alatt lógó fejjel állnak, vagy éppen hason fekszenek. Úgy tudnak aludni, ahogy csak a kicsinyek tudnak, teljes eszméletvesztéssel.
Minden reggel az első dolga Nimródnak, hogy megnézi őket, megszámolja (anya, hét :), pedig már tíz van :) és csak áll, és mosolyogva személi a kétnaposok szaladgálását. Ilyenkor már olyanok mint akit felhúztak, szaladnak ide-oda, mindent megcsipkednek, érdeklődnek, aztán meg mint akit fejbevertek, ott alszanak el, ahol állnak. Van, hogy az etető közepén :)
Első nap után ő adott nekik főtt tojást, nagyon édes volt, ahogy kiabálta, hogy pi-pi-pi, kaja
A pulykákra még egy hetet kell várnunk, az ő kelési idejük négy hét. Meglátjuk, hogy a puffogós pulykakakasunk hogyan végezte a dolgát :)
Itt már az UV lámpa alatt pihennek a kis kopasznyakúak :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése