2015. március 9., hétfő

Fagyifesztivál margójára

Röviden és tömören: ha felidézem életünk legrosszabbul sikerült élményét, az is Hawaii felüdülés ahhoz képest, amilyen élményekkel gazdagodtunk a fagyifesztiválon.
De ez a mi hibánk... Hiszen sorban állás közben a kifelé igyekvő emberek mondatainak foszlányaiból már ott összeraktuk, hogy az egész egy gagyi sz...r. Itt elbizonytalanodtunk, már megfordult a fejünkben, hogy hazamegyünk a frászba, de győzött az az érv, hogy messziről jöttünk, ez az első, nézzük meg, hátha...
Volt aki bosszankodva jött kifelé, volt aki lesajnálkozva nézte az éppen befelé igyekvő embereket, volt aki gúnyosan mosolygott, mert ő már tudta, hogy mi vár odabent ránk, tudatlanokra.
Én, az egyik tudatlan, azt képzeltem, hogy odamegyek, ott várnak ránk a fagyikészítő emberek, akik alig várják, hogy eladhassák portékáikat. Mi meg alig vártuk, hogy megegyük...
Már bejutni sem volt egyszerű, kb. 20 percig köröztünk a helyszín körül, hogy egyáltalán parkolót találjunk. Végre sikerült, akkor pedig a belépőjegyért álltunk sorba (igen, fizetni is kellett a belépőért, egy családi jegy 4000,- Ft volt), mondjuk ez hamar megvolt. Ezután beálltunk egy második sorba, ahol az épületbe juthattunk be. Ez sem volt egyszerű, a biztonsági ember 20-25 főt engedett be egyszerre, majd ha kellő számú ember távozott a másik ajtón kifelé, akkor mehetett be megint egy adag kintről. Bejutottunk, ezer ember, mindenhol hosszú, tömött sorok... Fagyiskanál sehol, fagyit venni pedig nem lehetett, hanem kóstolókat adtak belőle - értsd: egy centi szer centis kis műanyag kanállal adtak egy kis (icipici) kóstolót. Ja, és a csúcs, hogy ezért kb. 15 percig kellett sorban állni.
Megesett, hogy mikor éppen sorra kerültünk volna, a kishölgy lecsukta a fagyispult tetejét, hogy bocsi, de legközelebb majd egy óra múlva lesz kósolás... (ott álltunk a két kisgyerekkel, magyarázd meg nekik, hogy miért nem kapnak "fagyit" egy 15 perces sorbanállás után....)
Volt olyan pult is, ahol a látogató nem is kóstolhatott, mert  ki volt írva, hogy kizárólag az üzleti partnereiknek hajlandóak kóstolót adni, de volt olyan is, aki kiírta, hogy hány órakor hajlandó ezt megtenni...
Azért a paleós fagyinál nem csalódtam, venni is lehetett, kedvesek is voltak a kiszolgáló hölgyek és nagy meglepetésemre Beleznay Enrdrétől kérdezhettünk, ha valami felmerült a fagyikkal, sütikkel kapcsolatban :))
Félreértés ne essék, nem a töménytelen mennyiségű ingyenfagyira áhitoztunk. Ez így egyébként nekem kellemetlen érzés is volt, mintha kunyerálnék... Szörnyű. Mi FAGYIZNI szerettünk volna, esetleg talán leülve (ülőhely sem volt, az ember a bentléte alatt folyamatosan sorban állt, vagy ment, mint a mérgezett egér...). Nem kellett volna az ingyen fagyi, adták volna pénzért, mert mi fagyizni jöttünk, nem pedig kiskanalat nyalogatni. És még egy fontos dolog, voltak nagyon kedves "fagyisnénik, bácsik", de sajnos némelyik pultnál bizony úgy érezte az ember, hogy minek jöttél, hülye, úgyse adok...
Szóval egy óra múltán kijöttünk, nem bírtuk tovább...
Szerintem a szervezők nem gondolták volna, hogy ekkora érdeklődésre fog találni ez a fesztivál. Ez azért nem mentség, ez szervezetlen és felkészületlen dolog volt. És ahogy ezt felénk mondják: aki  a legősibb mesterséget választja, az ne ne csodálkozzon, ha úgy jár..... (persze sokkal-sokkal egyszerűbb kifejezésekkel, de én cenzúráztam :)
Dühösek voltunk és csalódottak...
Azt azért megjegyezném, hogy fagyigépeket, kávégépeket, éttermi felszereléseket (sütő, kemence, grill stb.) kínáló részen is körülnéztünk, ott mindenki kivétel nélkül kedves, udvarias és szolgálatkész volt.
Hát tömören ennyit az első fagyifesztiválról, és egyet biztosan elmondhatok, hogy mi nem leszünk ott a többin, ha esetleg lesz még....
Kellő mértékben felhúztam magam, és hazafelé megálltunk, hogy egy jó kis paleo fagyi hozzávalóit megvegyük, ha már a kóstolás nem hozta meg a hozzáfűzött reményeket.

A recept a kövekező bejegyzésben fog szerepelni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése