A szokásos éves nephrológiai kontrollvizsgálaton jártunk a Tűzoltó utcai Gyerekklinikán. Szerencsére Kevénél mindent rendben találtak, volt ultrahang vizsgálat és labor is. Vérvétellel. De nem csalódtam benne, szokás szerint egy hősként viselkedett. Egy hangja nem volt, ült a széken és fapofával nézte, ahogy belészúrják a tűt. Próbáltam volna neki lelki segély nyújtani, hogy ne nézd, meg fogjam-e a kezed, de nem volt rá szükség.
Hazafelé pedig következett az ilyenkor szokásos Elevenparki látogatás. Mind a négyen (apa, Keve, Nimród és én) nagyon jól éreztük magunkat, folyamatosan futottunk, bicikliztunk, krokodilra másztunk, labdáztunk, görgős-csúzdáztunk. Sikerült lemennünk egy nyolcéves gyerek szintjére, persze csak a játék élvezetét tekintve, igazi kikapcsolódás volt. Most sem csalódtunk benne. Hétköznap délelőttről lévén szó nem voltak sokan, rajtunk kívül néhány család és egy ovis csoport játszott. Gondolom azért hétvégén ettől sokkal többen lehetnek, és biztosan van olyan játék is, amire várni kell.
Kevével következőleg egy év múlva kell mennünk, de szerintem az Elevenparkot előbb is meglátogatjuk, mert Nimród azóta folyton a száját tátó krokodilról beszél, aminek a nyelvén lépcső van, és ő felmászott rá :)
Képek az Elevenparkról
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése