2015. január 17., szombat

Most én voltam a soros

Az elmúlt egy hetet lábadozással töltöttem, ugyanis Kevétől sikeresen elkaptam a betegségét. Én be is lázasodtam, igaz egyszer-kétszer ment 39,4-ig a testhőm, többnyire a 38,5 közelében mozgott. Mivel nem akartam kockáztatni, hogy Nimródot is megfertőzöm, - ugyanis Kevéről kiderült, hogy kezdődő tüdőgyulladása volt, ezért vasárnap este elsétáltunk az ügyeletre. Szerencsére nálam "csak" hörghurutot állapított meg az orvos, de mivel mondta, hogy nem tudja garantálni, hogy ebből nem lesz tüdőgyulladás, ezért antibiotikumot és még két gyógyszert írt fel.
Nagyon rosszul voltam, de ebben is volt valami jó. Jó volt látni, ahogy a családom egy emberként aggódik és  segít. Apa bevásárolt (még húst is vett, hogy megsüti nekem :) Olivér elmosogatott, Keve pedig idehozta, kivitte, behozta amire éppen szükségem volt. Anyósom gyógylevest főzött. Az itthoniak pedig folyamatosan mérték a lázam, főzték a teát, Nimród pedig takargatott, hogy Anya, meg ne fázz :) Nagyon jól esett :) Úgyhogy az egész családnak köszönhetően szerdára már tűrhetően éreztem magam, lement a lázam. Csak a köhögés múlik nagyon lassan.


Olivér mosogat :) Muszáj voltam lefényképezni, hogy utólag is tudjam, ez nem egy lázálom volt, hanem valóban megtörtént :)))



Úgy látszik mégsem úgy indul az évünk, ahogy azt vártuk. Folytatódik a decemberi sorozat. Kezdtük az új évet ezekkel a betegségekkel, a kocsiról kiderült, hogy sokkal nagyobb a baj, mint amire számítottunk és ez sajnos anyagilag is nagy teher lesz.
Ez azért megint ráébresztett minket arra, hogy a "jó évet" nem elég kívánni, tenni is kell érte valamit. Úgyhogy elhatároztuk, hogy minden csütörtökön elmegyünk apával randizni. Úgy, mintha csak most ismerkednénk egymással (január elsején kezdtük meg a 23. közös évünket :). Ő kitalálja, hogy hol randizunk, munka után odamegy, én pedig bebuszozom a városba és ott találkozunk.
Az első randi csütörtökön volt, igaz azzal a különbséggel, hogy mivel éppen gyógyulófélben vagyok, hazajött értem kocsival és úgy mentünk vissza.
"Első" randinkra egy kávéházba vitt, ittunk kapucsínót, ő megkóstolta a narancsos csokit tejszínhabbal, beszélgettünk, egymásra figyeltünk (bár néha elkalandozott a figyelme, mert a tv-ben mentek a klippek, de figyelmeztettem, hogy egy első randin ezt nem illik :)
Annyira jól adtuk az első randis feelinget, hogy a pincérhölgy megkérdezte, hogy külön kérjük-e a számlát:)
Szóval a csütörtök este mostantól a miénk, és nem érdekel a sok rossz ami próbál minket lehúzni, azért is szuper évünk lesz, csak próbálja meg valaki vagy valami ezt elvenni tőlünk!!!




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése