Nagyon rosszul voltam, de ebben is volt valami jó. Jó volt látni, ahogy a családom egy emberként aggódik és segít. Apa bevásárolt (még húst is vett, hogy megsüti nekem :) Olivér elmosogatott, Keve pedig idehozta, kivitte, behozta amire éppen szükségem volt. Anyósom gyógylevest főzött. Az itthoniak pedig folyamatosan mérték a lázam, főzték a teát, Nimród pedig takargatott, hogy Anya, meg ne fázz :) Nagyon jól esett :) Úgyhogy az egész családnak köszönhetően szerdára már tűrhetően éreztem magam, lement a lázam. Csak a köhögés múlik nagyon lassan.
Olivér mosogat :) Muszáj voltam lefényképezni, hogy utólag is tudjam, ez nem egy lázálom volt, hanem valóban megtörtént :)))
Ez azért megint ráébresztett minket arra, hogy a "jó évet" nem elég kívánni, tenni is kell érte valamit. Úgyhogy elhatároztuk, hogy minden csütörtökön elmegyünk apával randizni. Úgy, mintha csak most ismerkednénk egymással (január elsején kezdtük meg a 23. közös évünket :). Ő kitalálja, hogy hol randizunk, munka után odamegy, én pedig bebuszozom a városba és ott találkozunk.
Az első randi csütörtökön volt, igaz azzal a különbséggel, hogy mivel éppen gyógyulófélben vagyok, hazajött értem kocsival és úgy mentünk vissza.
"Első" randinkra egy kávéházba vitt, ittunk kapucsínót, ő megkóstolta a narancsos csokit tejszínhabbal, beszélgettünk, egymásra figyeltünk (bár néha elkalandozott a figyelme, mert a tv-ben mentek a klippek, de figyelmeztettem, hogy egy első randin ezt nem illik :)
Annyira jól adtuk az első randis feelinget, hogy a pincérhölgy megkérdezte, hogy külön kérjük-e a számlát:)
Szóval a csütörtök este mostantól a miénk, és nem érdekel a sok rossz ami próbál minket lehúzni, azért is szuper évünk lesz, csak próbálja meg valaki vagy valami ezt elvenni tőlünk!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése