Mondatokban beszél, és olyan dumája van, hogy egyszerűen egész nap csak puszilgatnám érte. Egyik nap odajön, megölel, megpuszilgat és azt mondja: szeelek, kicsim (szeretlek, kicsim). Imádnivaló.
Néha egyes szám első személyben, néha pedig harmadik személyben beszél magáról: Pl. Kérek inni, pisilok, fázik a Nimi, szomjas a Nimi.
Ha valamivel egyetért, akkor az mondja: pejsze. Pl. Nimi, jössz velem? Erre ő: Pejsze. Halálos.
A szobatisztaság nagyon jól alakul, tegnap sétálni voltunk a városban, míg a Keve úszott (én szabadnapot adtam magunknak az Olivérrel a hétvégi nagypakolás után) és szólt, hogy: PISILEK! Kerestünk egy arra alkalmas bokrot és elvégeztük, amit el kellett.
A mese, vers olvasása még mindig nem köti le. Élvezi, ha Bartos Erika (Keve nagy kedvence, az összes Anna, Peti és Gergő megvan, a Bogyó és Babóca 90 százaléka, az összes verses könyve és néhány a kezdeti fényképes mesekönyvekből is) mesekönyveit nézegetjük és mesélek a rajzokról, de ha elkezdem olvasni, akkor otthagy. Szeret kirakózni, az összes formakirakóját elsőre kirakja. A formabedobós játékot is nagyon élvezi, de egyenlőre még mutogatni kell neki, hogy melyik hova való. Imád táncolni, ha megszólal a zene, egyből táncol. Mindenkinek köszön, integet, legyen az buszsofőr bácsi, eladó néni, vagy egyszerűen csak egy járókelő.
A múltkor odament a kertben dolgozó szomszédunkhoz és az mondta neki : Szia, bácsi!
Nyitott, kedves, imádnivaló, bújós, puszilgatós, ölelgetős, viszont kiáll a maga igazáért, nem hagyja magát bántani, és nem tűri, hogy bárki is elvegye a játékait.
Egyik nap a földön átjött egy cica a szomszéd tanyáról, és elkapott egy kisegeret, aki nem élte túl a támadást. (a gyerekek temetést is rendeztek neki, a sírját egy leszúrt bot jelzi, amire levelet böktek rá, és Keve még mondott is valami temetési szöveget, nem értettem pontosan, hogy mit, próbáltam komolyan venni, mert ez fontos volt neki) Az én gyerekeim irtó dühösek lettek a macskára, elkergették. Keve azt mondta mérgesen, hogy elkapom a farkát a cicának és jól meghúzom, mert ilyet tett. Erre Nimi: nekiállt halandzsanyelven kiabálni, néhány szót azért kivettünk belőle: farka, cica. Kérdeztem, mi a baj, Nimi: Erre ő: Dühös a Nimi! :)
Nem lehet rá hangosan rászólni, mert egyből elsírja magát, ha kicsit is érzi, hogy dühös vagyok rá, elkezd puszilgatni, ölelgetni, és azt mondja, hogy szeelek!
Imádnivaló és nagyon-nagyon szeretjük!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése