2016. július 9., szombat

Pok-pok a kertész

Nem, Ő nem valamiféle kínai segítség. Ő egy tyúk. Az a története, hogy kikezdték a többiek, ezért el kellett különíteni tőlük, ugyanis a tyúkok képesek egy pici sebet addig-addig csipkedni a társukon, míg az lesz a vége, hogy teljesen kibelezik. Szóval elkülönítettük. Igen ám, de a tyúk bonyolult állat, vissza már nem tudjuk tenni, mert nem fogadnak be maguk közé senkit. Ha egy idegen kerül közéjük, egyből jön az úgynevezett "csípéssorrend", ami azt jelenti, hogy szerencsétlent addig verik, míg újra sebes lesz. És akkor megint kezdődik minden előről...
Szóval Pok-pok egyedül él, és ő az én segítségem a kertben. Amikor gazolok, vagy pl. felszedem a borsószárat, akkor jön Pok-pok és felcsipkedi a rovarokat, hernyókat. Nagyon aranyos, tágra meredt szemmel nézi, amikor kihúzom a borsót a földből, és egyből lecsap a lepotyogó hernyókra, nézi, hogy mit fordított ki a gyökér a földből. És remekül fog egeret is. Azt a horrort... Elkapta, dobálta, csipkedte míg végül szerencsétlen egér már csak egy lapos bőrdarab lett...
És reggelente, mikor kiengedem az ólból, kimosom az itatóját, adok neki kukoricát, végig ott van velem, figyeli minden mozdulatomat. A reggeli kiengedési rituálénk lett, hogy le kell hozzá guggolnom, ő odabújik, felveszem és belefúrja a karom alá a fejét, és közben mondogatja, hogy pok-pok-pok... Halálos. :)

Pok-pok "munka" közben:


Az ölemben:


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése