Így sikerült megsütnöm az egyik legomlósabb, legfinomabb (a többiek szerint) túrósbatyut. Az örömben az üröm, hogy sajnos nem tudom a pontos receptet...
A lényege a mondandómnak viszont az, hogy ne keseredjünk el, ha valamit elbénázunk, ugyanis a süteménykészítés nem más, mint az arányok lehető legjobb módon való megtalálása.
Tanulság: csak legyen nálunk papír és ceruza, és mérjük, hogy miből mennyit teszünk még bele... :)) Majd legközelebb :)
Két csigából pedig készíthetünk szívformát:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése