Ez a tanév is véget ért. A múlt héten megkaptuk a bizonyítványokat. Nagyon büszke vagyok mindkét iskolásom teljesítményére. Keve majdnem kitűnő lett, csak a nyelvan jegye lett négyes (az a fránya helyesírás :), Olivér pedig négy hármassal és négyes-ötösökkel zárta a tanévet. Azt hozzá kell tennem, hogy a "mumus" kémia négyes lett, ezzel ő lett az egyedüli négyes jeggyel bíró tanuló az osztályban. Nem volt olcsó, de megérte :))). Viccelek vele, pedig tényleg így volt. Ugyanis magántanárt fogadtunk mellé, aki heti egyszer egy órában elmagyarázta azt - úgy, hogy Olivér meg is értette - amit a tanár 90 perc alatt képtelen volt. Megnyugodtam, mégsem a gyerek a ludas... Jövőre viszont már nem lesz kémia, és képzeljétek el, egy kicsit bánja is. Ugyanis a magántanár annyira jól magyarázott, hogy elkezdte érdekelni ez a téma, és a második félévben nem is volt más jegye, csak ötös. De mivel ugye az első félévet is beleszámolják az év végi értékelésbe, így lett "csak" négyes a jegye.
Keve újra jutalomkönyvvel jött haza az évzáróról, mint eddig minden év végén. Azt írta bele neki az osztályfőnöke, hogy kitartásáért, és kiváló tanulmányi eredményéért kapja a jutalmat. És néhágy kitűnő tanuló névreszóló cirkuszjegyet is kapott ajándékba, Keve is köztük volt. Nagyon büszke vagyok mindkettőre, igazán megdolgoztak a szép eredményért. Gratulálunk, mégegyszer, ügyesek voltatok!!!
A jól sikerült tanév végét pedig egy grillezéssel ünnepeltük.
A most már negyedikes Keve:
Sül a három fajta kolbász, virsli, cukkini:
A kisovis:
A kémiatudorunk jól megérdemelt ebédje :)
Paradicsomos juhtúrós tál:
Íme, ilyen lett a kinti nagyasztalos buliteraszunk, egyenlőre:
Az ott középen egy villanytűzhely, ami majd a kisházba fog kerülni véglegesen, de addig is itt vesszük nagy hasznát. Ebben sült a süti. Azt, hogy honnan szereztem, rejtse jótékony homály :)
Grillezett cukkini sajttal:
És azért ne feledkezzünk meg egy igen fontos eseményről sem: A magyar válogatott a legjobb 16 közé került az EB-n. Nagyon megható érzés volt, hogy végre valami ennyire eggyé tudta kovácsolni a magyar népet!!! Köszönjük a fergeteges élményt! És tudjátok: Az éjjel soha nem érhet véget...
RIA, RIA, HUNGÁRIA!!!!!!!!!!!!!!!!
Egyébként a tanévzáró ünnepség pont a Magyar-Portugál meccs napján 17 órakor kezdődött. Az igazgató bácsi elmondta, hogy ezt még tavaly augusztusban nem tudták, ezért tették ekkorra az ünnepséget, de megígérte, hogy nem húzza az időt. Aztán az osztályfőnök kiosztotta bizonyítványt, elmondta, hogy majd szeptemberben a szülőin értékeli a gyerekeket, és menjünk haza meccset nézni. Úgyhogy 17 óra 50-re otthon voltunk. Az utcák kihaltak voltak, még az is meccset nézett, aki egyébként nem szereti a focit. Hát, megmondom őszintén én sem szeretem túlzottam. Viszont Magyarnak lenni szeretek, és büszke vagyok rá, hogy annak születtem, úgyhogy naná, hogy végig ordítottam az egészet :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése