Nagyon sok jó beszólása van, de szerintem ez veri mindet:
- Anya, nézzük azt a mesét amiben a törpök vannak meg a Kókuszpók!
2015. január 10., szombat
2015. január 8., csütörtök
Havi jelentés 3. és 4. hónapról
Igaz, hogy még van két nap, hogy a negyedik hónap is leteljen, de szerintem már semmi lényeges változás nem fog történni ennyi idő alatt. A két hónap mérlege, jobban mondva a harmadik hónapé mínusz 1 kg. És ez azóta stagnál. De! Ugyan nem eszem még most sem mást, csak amit a paleo életmód megenged, viszont nem is számolgatom sem a kalóriákat, sem az adagokat. Annyit eszem amennyi jólesik. És bármikor. Van, hogy este tízkor nekiállunk filmet nézni és én közben elropogtatok egy nagy zacskó szotyit. És még karácsonykor sem híztam egy dekát sem, (csak paleot ettem akkor is) pedig olyankor az ember hajlamos többször és többet enni, főleg ha vendégségbe megy, és estére meg vendégeket vár, mint ez nálunk is történt.
Szóval arra az elhatározásra jutottam, hogy előről kezdem Posta Renáta 30 napos paleo diétáját. A futással viszont nem tudom mi lesz. Este szoktunk menni, de annyira nagy a füst az utcákon, a kémények csak úgy ontják a füstöt, hogy vannak olyan méterek, hogy nem tudunk levegőt venni. Már arra is gondoltam, hogy addig beíratkozunk egy konditerembe és futópadon futunk, vagy többször eljárunk úszni. Esetleg elmegyünk a falu határáig, és ott futunk. (:O) Vagy, hagyjuk a futás tavaszra, és itthon fogok tornázni, ami ugye kétesélyes, hogy lesz e kitartásom minden másnap nekiállni, mikor itt vannak a gyerekek, jó meleg van, apa filmet néz, és különben is, majd holnaptól... :)) Még megrágom a dolgot, aztán jelentkezem. Addig is a lényeg, hogy ugyan nem fogytam az elmúlt két hónapban szinte semmit, de mikor Kevét vittem orvoshoz kétszer is megdícsértek, hogy Úúúúú! De sokat fogytál. Azaz lehet, hogy nem fogytam kg-ban, viszont a futásnak és az úszásnak köszönhetően formálódtam. Remélem. Szóval hajrá, kitartás!
Szóval arra az elhatározásra jutottam, hogy előről kezdem Posta Renáta 30 napos paleo diétáját. A futással viszont nem tudom mi lesz. Este szoktunk menni, de annyira nagy a füst az utcákon, a kémények csak úgy ontják a füstöt, hogy vannak olyan méterek, hogy nem tudunk levegőt venni. Már arra is gondoltam, hogy addig beíratkozunk egy konditerembe és futópadon futunk, vagy többször eljárunk úszni. Esetleg elmegyünk a falu határáig, és ott futunk. (:O) Vagy, hagyjuk a futás tavaszra, és itthon fogok tornázni, ami ugye kétesélyes, hogy lesz e kitartásom minden másnap nekiállni, mikor itt vannak a gyerekek, jó meleg van, apa filmet néz, és különben is, majd holnaptól... :)) Még megrágom a dolgot, aztán jelentkezem. Addig is a lényeg, hogy ugyan nem fogytam az elmúlt két hónapban szinte semmit, de mikor Kevét vittem orvoshoz kétszer is megdícsértek, hogy Úúúúú! De sokat fogytál. Azaz lehet, hogy nem fogytam kg-ban, viszont a futásnak és az úszásnak köszönhetően formálódtam. Remélem. Szóval hajrá, kitartás!
2015. január 7., szerda
Zongora előadás
Keve, Olivér nyomdokaiba lépve szintén a zongorát választotta hangszeres tárgynak. Nemrég előadásuk is volt, Keve a Télapó itt van kezdetű dalt zongorázta el. Nagyon izgult, nagyon ügyes volt, és nagyon büszkék voltunk (vagyunk) rá!!
És minden kis zongorista kapott Nelli "nénitől" (a zongoratanárnő) egy saját készítésű, névreszóló káryát egy szaloncukorral díszítve:
2015. január 6., kedd
Keve beteg...
Azt már írtam, hogy nem kezdte meg a sulit tegnap. Egész héten nem fog menni. Antibiotikumot is kapott, úgy néz ki, hogy hörghurutja van. A mára virradó éjszaka volt az első kb. öt éjszaka óta, amit köhögés nélkül simán végig tudott aludni. Addig csak ülve volt képes erre, mert amikor lefeküdt, annyira köhögni kezdettt, hogy nem bírta abbahagyni. A tegnap kapott gyógyszerek végre használnak. (három félét kell szednie). Tegnap mikor hívtam az olytályfőnökét, hogy beteg és nem fog menni suliba, és szeretném, ha a leckét valaki eljuttatná nekünk, akkor ő elárulta, - hátha ettől gyorsab-ban gyógyul - hogy ma kapta volna meg a szövegértés felmérőjét, ami 100%-os lett. Úgyhogy - mondta, aki ilyen szép dolgozatot írt neki, az gyorsan gyógyuljon meg, pihenjen és ne foglalkozzon a házifeladattal :) (igen, ilyen is van :), ezért mondják az okosok, hogy ne iskolát, hanem tanítónénit válasszunk a gyerekünknek, és milyen igazuk van)
Szóval lassan, de gyógyul, tegnap már volt étvágya is.
Szóval lassan, de gyógyul, tegnap már volt étvágya is.
Annyira fáradt volt már, hogy nappal is simán elaludt ülve...
És végre tegnap - igaz, hogy három párnát tett a feje alá - de elfeküdve is nyugodtan tudott pihenni.
Gyógyulj gyorsan, Keve! Ugyanis a falunk határában lévő szántóföldeken a rengeteg eső miatt mindig kialakul egy kis tó. Tavasszal-nyáron odaköltöznek a szárcsák, vadkacsák, most pedig befagyott az egész, és kicsik, nagyok, korcsolyával, szánkóval ott játszanak, csúszkálnak. Szeretném én is elvinni őket, de ugye ahhoz az kell, hogy teljesen meggyógyuljon.
Apa szülinap
Minden karácsonykor szoktam bejglitortát sütni. Ez most az idén apa szülinapjára csúszott. Tulajdonképpen ízre teljesen olyan, mint a hagyományos, csak ezt pite formában kell megsütni. Ezért nem kell tekergetni, félni, hogy esetleg megreped. Ez az ő kedvenc édessége, íme a recept:
Hozzávalók:
25 dkg liszt
1 dl tejföl
fél csomag szárított élesztő (ez nálam a 7 g-os élesztő fele)
5 dkg porcukor (méz)
1 csipet só
5 dkg hideg vaj
1 tojás
Töltelék: (ez eredetileg egy diós-mákos bejglitorta, de mivel nálunk a diósért senki sem rajong - rajtam kívül - ezért én csak máktöltelékkel készítem. De itt leírom, hogy hogy szól az eredeti recept. Az, aki csak diós vagy csak mákos bejglitortát szeretne sütni, a mák- illetve a dió töltelékhez valókat vegye duplán, és azzal töltse meg a tortáját.)
10 dkg mazsola, 0,5-1 dl rum, 1,5 dl tej, 15 dkg darált dió, 15 dkg darált mák, 30 dkg cukor, 1 vaníliarúd, 1 citrom reszelt héja, 1 kk őrölt fahéj, 1 csipet őrölt szegfűszeg, és a kenéshez egy tojás sárgája és fehérje szétválasztva.
Tészta elkészítése:
A lisztet, cukrot sót és a szárítot élesztőt összekeverjük, belekockázzuk a hideg vajat és hogy morzsás állagú legyen késes robotgéppel elkeverjük. (nekem ilyenem nincs, ezért én nagylyukú reszelőn belereszelem a vajat és a kezemmel elmorzsolgatom, persze gyorsan, hogy a vaj lehetőleg ne olvadjon meg, ugyanis ettől lesz omlós a tészta)
Hozzáadjuk a meglangyosított tejfölt, majd a tojást és lágy tésztát gyúrunk belőle. Ha kell lisztezzük. Folpackba csomagoljuk (esetleg nylonzacskóba) és egy éjszakára hűtőbe tesszük. Másnap időben kivesszük, hogy jól formázható legyen. Három részre osztjuk úgy, hogy egyszer félbevágjuk, majd az egyik felet mégegyszer megfelezzük. A fél lesz az alja, oldala, a két negyed pedig a közepe és a teteje.
Töltelék:
a mazsolát annyi rumba áztatjuk, amennyi ellepi, felforraljuk, kihűtjük, leszűrjük. A tejet megmelegítjük, a diót összekeverjük a cukor felével, ahogy a mákot is. Hozzáadjuk a vaníliarúd kikapart belsejét igazságosan elosztva a két töltelék között. A mákhoz jöhet a fahéj, a szegfűszeg és 1 dl tej. A maradék tej pedig mehet a dióhoz. Elosztjuk a mazsolát is, ezzel a töltelék kész.
A fél adag tésztát akkora körré nyújtjuk, hogy túllógjon a forma peremén is, ezt fogjuk visszahajtani a felső tésztalapra. (kb. 34 cm) Ezt belehelyezzük egy 24 cm átmérőjű piteformába, és az alját képzeletben megfelezzük. Egyik felére jöhet a diós töltelék fele, a másik képzeletbeli félre pedig a mákos töltelék fele.
Erre jön a középső tészta, amit az egyik negyedből nyújtunk, erre a diótöltelék másik fele, a mák másik fele. Persze arra figyeljünk, hogy a mákos illetve diós rétegek egymás fölött helyezkedjenek el, mert különben ha felszeleteljük, akkor jön a meglepetés a diós-mákos töltelékes süti egy szeleten belül :)
Erre jön a megmaradt negyed tészta. Ezt megkenjük a tojás sárgájával, ráhajtjuk a túllógó széleket, peremet formázunk belőle és ezt is lekenjük a sárgájával.
30 percig pihentetjük hűvös helyen, azután bekenjük az enyhén felvert tojásfehérjével is. Diódarabokat teszünk a diós részre, mákot szórunk a mákos részre. Újabb 30 perces pihentetés jön. A sütőt előmelegítjük 190 fokra, de mielőtt betesszük a tortánkat, villával meg kell szurkálni a tetejét, hogy a gőz sülés közben ki tudjon jönni, és ne repedjen meg a tészta.
15 percig 190 fokon, utána pedig 175 fokon még 25 percig süssük. Ha nagyon pirulna a teteje, akkor alufóliával takarjuk le és úgy süssük tovább. Rácsra téve hűtsük ki.
(recept forrása: Stahl magazin 2009. ünnepi különszám)
Én mivel csak mákosat szoktam sütni, nem jelölöm a tetején, hogy melyik fél melyik. Azt találtam ki, hogy kicsit elcsípek a tésztából, kinyújtom, és fenyőfákat, csillagokat, szíveket szúrok ki belőle, ezzel diszítem a torta tetejét. De mivel most szülinapi torta lett belőle, ezért a közepére a számot, a szélén körbe pedig rengeteg szíveket raktam rá.
Hozzávalók:
25 dkg liszt
1 dl tejföl
fél csomag szárított élesztő (ez nálam a 7 g-os élesztő fele)
5 dkg porcukor (méz)
1 csipet só
5 dkg hideg vaj
1 tojás
Töltelék: (ez eredetileg egy diós-mákos bejglitorta, de mivel nálunk a diósért senki sem rajong - rajtam kívül - ezért én csak máktöltelékkel készítem. De itt leírom, hogy hogy szól az eredeti recept. Az, aki csak diós vagy csak mákos bejglitortát szeretne sütni, a mák- illetve a dió töltelékhez valókat vegye duplán, és azzal töltse meg a tortáját.)
10 dkg mazsola, 0,5-1 dl rum, 1,5 dl tej, 15 dkg darált dió, 15 dkg darált mák, 30 dkg cukor, 1 vaníliarúd, 1 citrom reszelt héja, 1 kk őrölt fahéj, 1 csipet őrölt szegfűszeg, és a kenéshez egy tojás sárgája és fehérje szétválasztva.
Tészta elkészítése:
A lisztet, cukrot sót és a szárítot élesztőt összekeverjük, belekockázzuk a hideg vajat és hogy morzsás állagú legyen késes robotgéppel elkeverjük. (nekem ilyenem nincs, ezért én nagylyukú reszelőn belereszelem a vajat és a kezemmel elmorzsolgatom, persze gyorsan, hogy a vaj lehetőleg ne olvadjon meg, ugyanis ettől lesz omlós a tészta)
Hozzáadjuk a meglangyosított tejfölt, majd a tojást és lágy tésztát gyúrunk belőle. Ha kell lisztezzük. Folpackba csomagoljuk (esetleg nylonzacskóba) és egy éjszakára hűtőbe tesszük. Másnap időben kivesszük, hogy jól formázható legyen. Három részre osztjuk úgy, hogy egyszer félbevágjuk, majd az egyik felet mégegyszer megfelezzük. A fél lesz az alja, oldala, a két negyed pedig a közepe és a teteje.
Töltelék:
a mazsolát annyi rumba áztatjuk, amennyi ellepi, felforraljuk, kihűtjük, leszűrjük. A tejet megmelegítjük, a diót összekeverjük a cukor felével, ahogy a mákot is. Hozzáadjuk a vaníliarúd kikapart belsejét igazságosan elosztva a két töltelék között. A mákhoz jöhet a fahéj, a szegfűszeg és 1 dl tej. A maradék tej pedig mehet a dióhoz. Elosztjuk a mazsolát is, ezzel a töltelék kész.
A fél adag tésztát akkora körré nyújtjuk, hogy túllógjon a forma peremén is, ezt fogjuk visszahajtani a felső tésztalapra. (kb. 34 cm) Ezt belehelyezzük egy 24 cm átmérőjű piteformába, és az alját képzeletben megfelezzük. Egyik felére jöhet a diós töltelék fele, a másik képzeletbeli félre pedig a mákos töltelék fele.
Erre jön a középső tészta, amit az egyik negyedből nyújtunk, erre a diótöltelék másik fele, a mák másik fele. Persze arra figyeljünk, hogy a mákos illetve diós rétegek egymás fölött helyezkedjenek el, mert különben ha felszeleteljük, akkor jön a meglepetés a diós-mákos töltelékes süti egy szeleten belül :)
Erre jön a megmaradt negyed tészta. Ezt megkenjük a tojás sárgájával, ráhajtjuk a túllógó széleket, peremet formázunk belőle és ezt is lekenjük a sárgájával.
30 percig pihentetjük hűvös helyen, azután bekenjük az enyhén felvert tojásfehérjével is. Diódarabokat teszünk a diós részre, mákot szórunk a mákos részre. Újabb 30 perces pihentetés jön. A sütőt előmelegítjük 190 fokra, de mielőtt betesszük a tortánkat, villával meg kell szurkálni a tetejét, hogy a gőz sülés közben ki tudjon jönni, és ne repedjen meg a tészta.
15 percig 190 fokon, utána pedig 175 fokon még 25 percig süssük. Ha nagyon pirulna a teteje, akkor alufóliával takarjuk le és úgy süssük tovább. Rácsra téve hűtsük ki.
(recept forrása: Stahl magazin 2009. ünnepi különszám)
Én mivel csak mákosat szoktam sütni, nem jelölöm a tetején, hogy melyik fél melyik. Azt találtam ki, hogy kicsit elcsípek a tésztából, kinyújtom, és fenyőfákat, csillagokat, szíveket szúrok ki belőle, ezzel diszítem a torta tetejét. De mivel most szülinapi torta lett belőle, ezért a közepére a számot, a szélén körbe pedig rengeteg szíveket raktam rá.
Így néz ki belülről:
2015. január 5., hétfő
Boldog Új Évet Kívánok!
Megkezdődött az iskola, újra jönnek a dolgos hétköznapok. Sajnos. Jó volt egy kicsit pihenni, bár nálunk a december második fele elég érdekesen alakult.
Kezdtük azzal, hogy új kályhát kellett vennünk, mert hiába szerettük volna kihúzni ezt a telet is a régivel, már nem lehetett. Aztán, ahogy mondják, a baj nem jár egyedül.
Úgy kezdtük, hogy ajándékvásárlás céljából elindultunk Budaörsre, de nem értünk oda. A kocsi hatalmas kattogással leállt, úgy húzott minket haza a tesóm. Ájvé! (aztán hazafelé megbeszéltük, hogy ez csak azért történhetett, hogy elkerüljünk valami nagy bajt. Hiszen nincsenek véletlenek. Ha továbbmentünk volna, akkor baj lett volna. És miután hazahúztak minket, átültünk a kölcsönautóba, Érd előtt rátereltek minket az M6-ra, mert baleset miatt le volt zárva az út... Csak egymásra néztünk apával, és komolyan a hideg is kirázott)
Aztán végre kicseréltük a törött mosdókagylót, lett szép, új mosdónk, alul szekrénnyel, ahová lehet pakolni egy csomó mindent, nem lett teljes az öröm. Ezt az új mosdószekrényt ugyanis a falhoz is rögzíteni kell, ezért falfúrás, tiplizés (amit mi a vályogházunk miatt beragasztunk), másnapi száradás után sajnos rá kellett jönnünk, hogy elfúrtuk a melegvizes csövet. ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!! Víz újra elzár, csempe lever, fal kibont, és íme látható lett, hogy a melegvizes rézcső közepén gyönyörűen ott virít a két lyuk. Persze 12-es átmérőjű csőre való toldót (ami úgy működik, hogy kivágod a rossz részt, és ezt a toldót csavarozható megoldással "betoldod" a hiányzó rész helyere) nem lehet kapni. Szerelő kihív, hiba kijavít. Még este "visszafalaztam" a lyukat és felraktam a levert csempék helyett az újat. Ettől nagyon be voltam tojva, de végül is nem volt olyan nehéz, pláne, hogy a körben lévő csempék megvoltak, így nekem csak a sort kellett követni.
Másnap újra megnyit a víz, nem folyik a falból. Éljen! Este még kiégett az izzó a fürdőben, ugyan nem nagy meló kicserélni az izzót, de azért a drámai fokozódás érdekében leírom.
Másnap estére elfogyott a melegvíz. Gyanús volt, egyre gyanúsabb. Biztos a bojler. És tényleg. A vízkőre gyanakodtunk. Bojlerből a víz leereszt, szétszed. Itt készítettem egy videót, és rengeteg fényképet, hogy a kábelek visszaközözgetésénél ne legyünk bajban. Bojler kipucol, új anód beszerel, fűtőszál megvásárol, beszerel. Visszakötözget. Bojler feltölt vízzel. Nem indul. Szétszerel. Új hőfokszabályozót vásárolna. De nincs. Bolt nincs. Ünnep van. Majd ötödikén. Vár. Mást nem tehet. Melegvizet a kályhán melegít.
Aztán mivel Pesten volt dolgunk a hétvégén, beugrottunk az ottani hódos boltba. Van hőfokszabályozó! Éljen! Hazajön, beszerel. Bojler nem indul. Irány a város, új relét venni. Relé beszerel. Bojler nem indul. Tanácstalan, elkeseredett. Nincs ötlete. Aztán egyszer csak azt veszem észre, hogy órák múlva világít a piros lámpa az oldalán. Éljen!!! Komolyan mondom ugráltunk örömünkben!
Aztán a bojler mizéria közben a Keve elkezdett köhögni. Szegény ülve aludt két éjszaka, mert úgy nem köhögött. Komolyan mondom, hogy semmi sem segített. Sem a házi praktikák, sem a gyógyszer. Nagyon lassan javul, ma nem is kezdi a sulit...
Már csak azt kívánom, hogy a kocsinak is "csak" az legyen a baja, amire gondolunk, ne nagyobb. És akkor remélhetőleg egy jobb év vár ránk, mint a tavalyi.
Sőt, mindenkinek azt kívánom, hogy egy sokkal-sokkal jobb évet kezdjen most, mint az eddigiek közül bármelyik is. Kitartást kívánok az újévi fogadalmak megtartásához. Bár az idén én nem fogadtam meg semmit, azért szeretnék néhány változást elérni. De erről majd legközelebb...
Kezdtük azzal, hogy új kályhát kellett vennünk, mert hiába szerettük volna kihúzni ezt a telet is a régivel, már nem lehetett. Aztán, ahogy mondják, a baj nem jár egyedül.
Úgy kezdtük, hogy ajándékvásárlás céljából elindultunk Budaörsre, de nem értünk oda. A kocsi hatalmas kattogással leállt, úgy húzott minket haza a tesóm. Ájvé! (aztán hazafelé megbeszéltük, hogy ez csak azért történhetett, hogy elkerüljünk valami nagy bajt. Hiszen nincsenek véletlenek. Ha továbbmentünk volna, akkor baj lett volna. És miután hazahúztak minket, átültünk a kölcsönautóba, Érd előtt rátereltek minket az M6-ra, mert baleset miatt le volt zárva az út... Csak egymásra néztünk apával, és komolyan a hideg is kirázott)
Aztán végre kicseréltük a törött mosdókagylót, lett szép, új mosdónk, alul szekrénnyel, ahová lehet pakolni egy csomó mindent, nem lett teljes az öröm. Ezt az új mosdószekrényt ugyanis a falhoz is rögzíteni kell, ezért falfúrás, tiplizés (amit mi a vályogházunk miatt beragasztunk), másnapi száradás után sajnos rá kellett jönnünk, hogy elfúrtuk a melegvizes csövet. ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!! Víz újra elzár, csempe lever, fal kibont, és íme látható lett, hogy a melegvizes rézcső közepén gyönyörűen ott virít a két lyuk. Persze 12-es átmérőjű csőre való toldót (ami úgy működik, hogy kivágod a rossz részt, és ezt a toldót csavarozható megoldással "betoldod" a hiányzó rész helyere) nem lehet kapni. Szerelő kihív, hiba kijavít. Még este "visszafalaztam" a lyukat és felraktam a levert csempék helyett az újat. Ettől nagyon be voltam tojva, de végül is nem volt olyan nehéz, pláne, hogy a körben lévő csempék megvoltak, így nekem csak a sort kellett követni.
Másnap újra megnyit a víz, nem folyik a falból. Éljen! Este még kiégett az izzó a fürdőben, ugyan nem nagy meló kicserélni az izzót, de azért a drámai fokozódás érdekében leírom.
Másnap estére elfogyott a melegvíz. Gyanús volt, egyre gyanúsabb. Biztos a bojler. És tényleg. A vízkőre gyanakodtunk. Bojlerből a víz leereszt, szétszed. Itt készítettem egy videót, és rengeteg fényképet, hogy a kábelek visszaközözgetésénél ne legyünk bajban. Bojler kipucol, új anód beszerel, fűtőszál megvásárol, beszerel. Visszakötözget. Bojler feltölt vízzel. Nem indul. Szétszerel. Új hőfokszabályozót vásárolna. De nincs. Bolt nincs. Ünnep van. Majd ötödikén. Vár. Mást nem tehet. Melegvizet a kályhán melegít.
Aztán mivel Pesten volt dolgunk a hétvégén, beugrottunk az ottani hódos boltba. Van hőfokszabályozó! Éljen! Hazajön, beszerel. Bojler nem indul. Irány a város, új relét venni. Relé beszerel. Bojler nem indul. Tanácstalan, elkeseredett. Nincs ötlete. Aztán egyszer csak azt veszem észre, hogy órák múlva világít a piros lámpa az oldalán. Éljen!!! Komolyan mondom ugráltunk örömünkben!
Aztán a bojler mizéria közben a Keve elkezdett köhögni. Szegény ülve aludt két éjszaka, mert úgy nem köhögött. Komolyan mondom, hogy semmi sem segített. Sem a házi praktikák, sem a gyógyszer. Nagyon lassan javul, ma nem is kezdi a sulit...
Már csak azt kívánom, hogy a kocsinak is "csak" az legyen a baja, amire gondolunk, ne nagyobb. És akkor remélhetőleg egy jobb év vár ránk, mint a tavalyi.
Sőt, mindenkinek azt kívánom, hogy egy sokkal-sokkal jobb évet kezdjen most, mint az eddigiek közül bármelyik is. Kitartást kívánok az újévi fogadalmak megtartásához. Bár az idén én nem fogadtam meg semmit, azért szeretnék néhány változást elérni. De erről majd legközelebb...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)