Elkezdődtek a szorgos hétköznapok - utóirat: még megvagyunk :)

A nyáriszünet véget ért. Elkezdődött az iskola, óvoda. Nyár közepén sikeresen learattuk az árpát, és a rengeteg esőnek köszönhetően tulajdonképpen körkörösen füvet és lucernát nyírtunk. Amelyik helyszínen kezdtük, ott megint nyírható méretűre nőtt, mire az utolsó helyszínen befejeztük.
Nem sok változás van a tavalyi iskolakezdéshez képest, annyi csak, hogy a legkisebb királyfink is csatlakozott az edzésre-járó nagytesókhoz. Ő is úszni jár :) Annyira édes, olyan lelkes, alig várja, hogy menjünk. Az edzés végén (akárcsak az oviban a társainak és az óvónéniknek) hangosan köszön: - Sziasztok gyerekek, szia Brigi néni! Megzabálom!!!

Az öltözőben :)

"Edzés" közben :)))

A másik változás, hogy Keve viszont abbahagyta az úszást (mármint a tanfolyamot), és ő is csatlakozott Olivérhez, amerikai focira jár - hetente kétszer. 

Érdekes lett a beosztásunk, edzésnapok: hétfő, kedd, csütörtök, péntek. Egyelőre én viszem Kevét focira, és meg is várom (közben elintézem a bevásárlást, postát stb.) de később majd egyedül fog bebuszozni, és Olivér fogja várni a végállomáson. Azért alakult ez így, mert nincs diákigazolványa, - mert már nem jár automatikusan minden diáknak, igényelni kell a kormányablaknál - addig pedig nem vehetek neki diákbérletet, mert azt a diákigazolvány nélkül nem fogadja el az ellenőr. Bonyolítják, bonyolítják...

Egyébként ma van Nimród születésnapja, 5 éves lett... :) Az óvodában jövőhéten, a családdal pedig a hétvégn fogjuk megünnepelni. Olivérrel egyetemben, ugyanis ő jövő kedden lesz 17 éves... Kimondani is furcsa. Ennyi idősek voltunk az apjával, amikor megismerkedtünk... :) 

Amikor gyerek voltam, és hallgattam, ahogy a felnőttek rámnézve azt beszélik egymással, hogy "mekkorát nőtt ez a gyerek", meg hogy "hogy szalad az idő", nemrég még óvodás volt stb. sosem értettem, hogy miről is beszélnek igazán. Azt hiszem most már tudom... :)) És tényleg, hogy szalad az idő...

A szülinaposok :)