Mivel most már a nagyfiam a városban tanul, és befejezte a zongorázást is (ez sajnos csak általános iskolában elérhető különóra volt, mivel alapfokú művészetoktatási iskolába járt) felszabadult jó néhány délután, könnyebben elérhetőek lettek a városi sportágak is, beíratkoztunk egy amerikai foci edzésre. Úgyhogy míg mi Kevével róttuk az uszodában a hosszokat, addig Olivér egyszer-kétszer felnyalta a padlót, és sikeresen orbadobatta magát a labdával :))) (ez utóbbi azonban a dobó hibája volt)
Zárójelben megjegyzem, hogy a héten mérték a magasságát és 178 cm magas :O 15 éves lesz 27-én... Ja, és a lába már most 45-ös.
De lássuk most ezt az Ő szemszögéből:
Minden kezdet nehéz :) Ez különösen igaz volt az első edzésemre. Azt hiszem, tetszik ez a sportág, mert a benne van minden, amiben jó vagyok :) (sprint, az erősség, és a padló rendszeres végignyalása hason:) Nagyon tetszik a labda, mert jó a fogása, és a két vége pontosan illeszkedik a szemembe. Az orrom csak egyszer vérzett, de nem sokáig :) Menni fogok még edzésre, mert csak az egyik szememet dobták ki, és ugye szimmetrikusnak kell lennie...
Komolyra fordítva a szót, megyek még pénteken is :)
A szurkolók a következő oldalon tájékozódhatnak :) Persze Olivér még nem játszik, egyenlőre ismerkedik a szabályokkal és a csapattal, de a lelkessége és a fizikuma az biztosan meg van ehhez a sporthoz. Hajrá!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése