Bizonyítványosztás

Lezajlottak az évzárók, megtörtént a bizonyítványosztás. Nagyon-nagyon büszke vagyok mindkettőre. Keve a tőle megszokott módon nagyon lelkiismeretesen készült mindig, Olivér pedig kamaszhoz híven az utolsó pillanatban kezdett belehúzni. :)
De lássuk a számokat:
Keve:
Magatartás: jó
Szorgalom: példás
Magyar nyelv: jeles
Irodalom: kitűnő
Angol: kiválóan teljesített
Matematika: jeles
Környezetismeret: jeles
Ének-zene: jeles
Rajz- és vizuális kultúra: jeles
Technika és életvitel: jeles
Testnevelés és sport: jeles

Zongora: kiválóan teljesített
Szorgalom: példás
Szolfézs: kiválóan teljesített
Szorgalom: példás

Íme a büszke könyvtulajdonos, mert hogy könyvet is kapott, amibe a tanító néni a következőket írta:

Kiváló bizonyítványáért, széleskörű ismereteiért, és azért, hogy ezeket az ismereteket gyakran megosztotta velünk :)))

Olivér:
Magyar nyelv- és irodalom: jó
Angol: jó
Matematika: közepes
Történelem: jó
Fizika: jó
Kémia: elégséges
Földrajz: elégséges
Informatika: jó
Testnevelés: jó
Munkavédelem: jeles
Gépészeti alapozó: közepes
Gyakorlat: jó

Szerintem ez egy tök jó bizonyítvány, persze a két elégségest ha kijavítja, akkor még jobb lesz majd :) De! A kémia elégségesért nagyon megdolgozott, úgyhogy abban több munka van, mint bármelyik másik jegyben. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy heti kétszer korrepetáló tanárhoz kezdett járni, mivel a saját tanára magyarázatát egyszerűen nem tudta követni, felfogni. A korrepetáló tanár viszont olyan remek munkát végzett, hogy végre láttam rajta, hogy nem gyomorgörccsel megy kémia órára, hanem már elkezdett a homály feltisztulni. Ennyit számít, hogy milyen a pedagógus... Bár, mit várjon az ember fia egy olyan tanártól, aki azzal kezdte szeptemberben a tanítást, hogy ő utálja a saját tantárgyát, csak kényszerből oktatja... Ezt így bele első órán a gyerekek arcába.
A másik érdekesség az E-napló. E, mint elektronikus. A szülő egy weboldalon meg tudja nézni a gyerek jegyeit, és ez a bizonyos E-napló a szentírás, ami ebben nem szerepel, az nincs is. Ami meg benne van, az meg úgy van, és kész. Így fordulhatott elő, hogy majdnem hármast kapott év végén, ugyanis a tanára elfelejtette beírni az utolsó ötös feleletét, és anélkül történt meg az osztályozó értekezlet. Láttuk az E-naplóban a lezárt jegyet, ami hármas volt, és azt, hogy az ötös nincs beírva. Másnap szólt az ofőnek, aki tulajdonképpen elhajtotta, hogy mivel az osztályozó értekezlet megtörtént, az E-naplóban benne van az év végi jegy, sajnos nincs rá mód, hogy ezen változtassanak. Akkor kicsit bepöccentem, hogy nehogy már a gyereket büntessék, azért mert  a tanára nem végezte el a munkáját, szóltam apának, hogy hívja fel az ofőt, és ugyan már kérdezzen rá, hogy mégis hogy van ez...
Ha hiszitek, ha nem mégis csak ki lehetett javítani azt a hármast négyesre. Igaz kicsit azért sajnáltatta magát, hogy hát már meg van írva a bizonyítvány (ja, hétfőn reggelre már megírta, mikor az osztályozó értekezlet péntek este volt, és a biziosztásig meg van még hat munkanap), meg szólni kell az igazgatónak, stb. stb. stb. Nagyon sajnáltuk, tényleg...
Volt olyan is, hogy az ötös feleletre hármas lett beírva, mert "olyan közel vannak egymáshoz a számok, hogy biztosan félrenyomtam...". Szóval jó ez az E-napló, hiszen a szülő szinte azonnal tájékozódhat a gyerek tanulmányi eredményéről, de oda kell figyelni, hiszen a tanár is ember, tehát bizony előfordulhat, hogy félreír vagy félrenyom valamit...

Cseresznyés pite

Érik a cseresznye, meggy, ilyenkor nincs rengetegszer készítünk belőlük valamilyen süteményt. A család kedvenc - dédnagymamától örökölt pitetészta receptből készült sütemény. Mindenféle ízesítéssel remekül működik.

A gyümölcsréteget pedig célszerű megszórni valamivel, ami felszívja a belőle kijövő nedvességet, hogy ne áztassa el a tésztát. Zsemlemorzsát szoktam használni, de éppen elfogyott, ezért zabpelyhet daráltam le, és azzal szórtam meg az alsó tésztát és a cseresznyeréteget is:

A felső tésztaréteget pedig szurkáljuk meg villával, hogy a gőz távozni tudjon a lyukakon, így nem púposodik fel a süteményünk teteje.

Borsót főztem... :)

Múlt héten elkészült az idei első borsóleves! Csipetkével.... Saját termésből!!! Bár én az idén kihagytam, de biztosan nagyon finom lett, mert elfogyott az utolsó cseppig!!

És akik nélkül ez nem jöhetett volna létre. A segítségeim:

Kaszálás, rendsodrás, bálázás, pakolás...

Túl vagyunk az első kaszáláson. Nagy szerencsénk volt, egyszer sem ázott meg, rengeteg lett (195 db). Az idén rutinosabbak voltunk, hívtunk egy fuvarost, aki segített hazaszállítani a bálákat. Mi az autónkkal 25 db-ot tudunk egyszerre fuvarozni, tehát nyolc kanyarból - ami oda-vissza 4 km - oldottuk volna meg a hazaszállítást. A fuvaros kétszerre hazahozta, segített lepakolni, jól megkérte az árát, de hát ez van :) - valamit, valamiért.
A bálák teljesen megtöltötték az istálló feletti szénapadlást, és még a hidasra is került belőlük. Ha minden igaz, még 3 kaszálás várható, persze ez nagyban függ az időjárástól is.

Ez pedig egy kis video, hogy hogyan dolgozik az alternáló kasza, na és persze apa :)

És a játék most sem maradt el:

Így nézett ki estére. Ugye van az a mondás, hogy egy gyerek vagy tiszta, vagy boldog. Akkor Nimród szerintem még életében nem volt ilyen boldog :)

Addig jár a korsó a kútra...

És van igazság, mégis...

A testvérem segítségével rajtakaptuk a lucernatolvajt, aki évek óta pofátlanul jár hozzánk - mint utóbb kiderült a kecskéi takarmányáért. Az volt a szerencsénk, hogy a földünk az autópálya mellett fekszik, és a tesóm hazafelé jövet meglátta, hogy egy fehér autó áll a lucerenás szélén, és két ember pedig kaszálja azt. Gyorsan felhívott, de mivel nekem a távolság miatt esélyem sem lett volna őket rajtakapni, így ő lekanyarodott az utópályáról, és szépen kérdőre vonta őket. Volt ám hebegés-habogás... Ők nem tudták, hogy ez valakinek a földje (?????). És lányos zavarukban azt is elárulták, hogy évek óta idejárnak: - Öööö, hát azt gondoltuk, hogy senkié, mert elég gazos a lucerna (az első kaszálás egyébként mindig az, aztán a lucerna szépen elnyomja a füvet-gazat növekedés közben), TAVALY MEG OLYAN SZÉP VOLT!!!

Szóval meglett a rendszám, már csak a gazdáját kellett kinyomozni. Erre apósom gondolt egy nagyot, és a saját FB profilján feltette a kérdést: Ki ismeri a fehér WV-t, aminek a rendszáma ez és ez. És mivel egy kis faluban lakunk, nem telt bele sok idő és meg is kaptuk a választ. :)

A történethez egyébként az is hozzátartozik, hogy az illető bizony annyira betojt a következményektől, hogy  egy hét sem telt bele és lecserélte az autóját...
Mintha ezzel bármit is elért volna :)

Hiszen tudom, hogy mit tettél tavaly nyáron... Muhaha!!!! Meg sajnos a tavaly előttin is, és az idein is... :)))

No comment! :)