És van igazság, mégis...
A testvérem segítségével rajtakaptuk a lucernatolvajt, aki évek óta pofátlanul jár hozzánk - mint utóbb kiderült a kecskéi takarmányáért. Az volt a szerencsénk, hogy a földünk az autópálya mellett fekszik, és a tesóm hazafelé jövet meglátta, hogy egy fehér autó áll a lucerenás szélén, és két ember pedig kaszálja azt. Gyorsan felhívott, de mivel nekem a távolság miatt esélyem sem lett volna őket rajtakapni, így ő lekanyarodott az utópályáról, és szépen kérdőre vonta őket. Volt ám hebegés-habogás... Ők nem tudták, hogy ez valakinek a földje (?????). És lányos zavarukban azt is elárulták, hogy évek óta idejárnak: - Öööö, hát azt gondoltuk, hogy senkié, mert elég gazos a lucerna (az első kaszálás egyébként mindig az, aztán a lucerna szépen elnyomja a füvet-gazat növekedés közben), TAVALY MEG OLYAN SZÉP VOLT!!!
Szóval meglett a rendszám, már csak a gazdáját kellett kinyomozni. Erre apósom gondolt egy nagyot, és a saját FB profilján feltette a kérdést: Ki ismeri a fehér WV-t, aminek a rendszáma ez és ez. És mivel egy kis faluban lakunk, nem telt bele sok idő és meg is kaptuk a választ. :)
A történethez egyébként az is hozzátartozik, hogy az illető bizony annyira betojt a következményektől, hogy egy hét sem telt bele és lecserélte az autóját...
Mintha ezzel bármit is elért volna :)
Hiszen tudom, hogy mit tettél tavaly nyáron... Muhaha!!!! Meg sajnos a tavaly előttin is, és az idein is... :)))
