Nimród

egyenlőre nem hajlandó bilire ülni, de olyan előfordul, hogy a wc szűkítőn üldögél percekig. Nem pisil bele, csak ül. Aztán leszáll és kéri a pelenkát. A szókincse nagyon-nagyon bővül, szinte minden nap meglep minket valamivel. Már mondatokat is mond, nagyon édes, amikor reggel elköszön a nagyobbaktól: Szia, Aia! Szia, Keve! Igen, már a Keve-szót is kimondja, bár azért még néha vissza-visszatér a babához. De volt, hogy Keve-baba lett a megszólítás. Ha valami rosszat tesz, akkor bocsánatot kér: Bocs, Aia! És persze rossz, hogy ledőlt a felépített Logi-vár torony, de amikor ezt mondja mindenki elkezd nevetni... Nagyon édes, és imádnivaló. Tisztaságmániás, utálja, ha a keze vagy a ruhája koszos lesz. Evés közben is folyamatosan tisztogatni kell, mert teljesen kétségbe tud esni, ha rácsöppen valami a ruhájára, vagy maszatos lesz a keze. És még mindig szopik. Imádom! Jön, hogy anya, cici! És, mondom melyikből kérsz? Erre ő: Ebből! és mutatja. Ő az első gyerekünk, akinek az apja az Isten! Ha nincs itthon, folyamatosan telefonál neki, beszél róla, ha megkérdezem tőle: És te ki vagy? Rávágja: Apa! Egyik nap pedig azt mondogatta, hogy Apa hős! (és tényleg). Reggel mikor felkel én már a kávémat iszom (persze koffeinmentes) ő kijön álmosan, köszön (szia, aja), és bújik cicizni. Persze úgy kell csinálnunk, hogy a lábait be kell dugnunk a ruhám alá, a másik kezemmel pedig át kell ölelnem... És persze már felesel is: Az nem a tied! Erre ő: De! És aztán megérti, hogy nem az övé, szót fogad, hihetetlen. Ő egy igazi angyal! (még egy)

Megvan a felvételi...

pontszáma. Amiből ugyan nem derül ki semmi. Azt azért megtudtuk, hogy az osztályban Olivér írta a 2. legjobb felvételit. Büszkék vagyunk ám!!! Az osztálytársának - akinek kevesebb pontja lett, mint az Olivérnek - az anyukája az iskolában dolgozik, és szerinte a fia tök jó pontszámot ért el, mert több, mint amennyit a tavalyiak elértek. Hát most várhatjuk, hogy mi lesz. Tegnap volt a szülői, ott kitöltötték a jelentkezési lapokat, és majd áprilisban kapunk visszajelzést az iskolából, hogy felvették e vagy sem. Elsőnek a gépész szakot választottuk, másodiknak a kohász szakot (utólag derült ki, hogy idén ez a szak nem indul, ezért váltottunk informatikára) és harmadiknak a Dunaferr suli gépész szakát írtuk be. (ide egyébként az idén nem volt felvételi vizsga, gondolom kevés a gyerek, örülnek, ha meg lesz a létszám. Ezt egyébként a Bánkiban is mondták, hogy két gépész szak indul, HA összejön a létszám. Szóval nekünk egyenlőre egy érettségire van szükségünk, hogy onnan mehessen tovább a Rendőrtiszti főiskolára. S ha már érettségi kell, akkor úgy gondoltuk, hogy szakmás érettségi legyen 4+2 év technikusi képzés, hogy legyen mihez nyúlni, ha esetleg úgy adódik. Most már csak a papírt várjuk. Szerintem biztosan felveszik!

El sem hiszem...

de apával táncórára járunk. :) Tök jó!!! Az úgy volt, hogy Olivért vittük a központi felvételi megírására a Bánkiba, családostul. Jött mindenki, és amíg Olivér írta a felvételijét, addig mi jártuk a várost, sétáltunk és a középsőnknek meséltünk, hogy apa ide járt óvodába, itt a színház, megnéztük a mozaikokból kirakott képeket a Béke étterem oldalán, és akkor egyszer csak, mint derült égből a napsugár (Forrest Gump után szabadon) szembekerültünk egy hirdetéssel, miszerint délután tánc tanfolyam indul... Érdekes érzés volt, mivel előtte pár hete apa pont azt mondta, hogy el kellene mennünk táncolni tanulni, hogy meg tudjon engem táncoltatni úgy rendesen. Hát uccu neki, hazafelé vettünk apának táncos váltócipőt (ami egyébként egy tök jó adidas cipő lett), meg én is kaptam kényelmes melegítő (akarom mondani táncos) nadrágot, és két kényelmes felsőt is. És délután négykor már ott áltunk az iskola tornatermében és a rocky lépéseket gyakoroltuk. Minden szombaton tanulunk valami újat, nagyon izgalmas, és nagyon kikapcsol minket. Szóval már rockyztunk, tanultuk a rumba alapjait, a cha-cha lépéseket, és a szamba alaplépéseit is. Múlt szombaton pedig a keringő alaplépéseket illetve a forgásokat is átvettük. Nagyon jó :)).

E-on, ismét...

Bementünk reklamálni a központba, hogy mégis milyen eljárás ez, hogy egyoldalúan megváltoztatják a megbeszélt időpontot. Megígérték, hogy másnap reggel kijön a szerelő, és lőn. Ha hiszitek, ha nem 15 perc alatt végzett, ebből a fele a nyomtatványok kitöltése volt. Leszerelték, elvitték, vége. Gondoltam én, naívan... December 20-án vitték el az órát, 24-én kaptunk egy papírt, melyben tájékoztatnak, hogy január 6-án jönnek leszerelni a gázórát. Hihetetlen, mi? Persze próbáltunk jó állampolgárok lenni, hívtuk mi a megadott telefonszámot, hogy ne jöjjenek, mert az órát már napokkal ezelőtt leszerelték, de sajnos az ügyintéző hölgy soha nem vette fel a megadott telefonszámhoz kapcsolódó készüléket. Aztán mérgesek lettünk, hagytuk a búbánatba, jöjjenek, ha nagyon akarnak. Persze nem jöttek. Ők. Mert a januári számla viszont igen. Átalányos számolású, mivel nem diktáltunk mérőóra állást. Mert már nem volt mérőóránk...

Megint bementünk reklamálni, a hölgy azzal védekezett, hogy karácsony volt, meg újév, meg januárban nem csak nekünk szerelték le az órát. De, mondom a hölgynek halkan negyven nap telt el...

Szóval mi szóltunk neki, hogy óránk már nincs, mert a gépben még mindig nem szerepelt ez az apró tény...

És akkor, ha már ott voltunk, megkérdeztük, hogy ugye az alapdíjat nem fogják kiszámlázni, mivel azt már kifizettük a decemberi számlával együtt. (mert a befizetett és a leolvasott óraállás között volt 1 köbméter különbség, amit ki kell egyenlítenünk). Elköszöntünk, mondtuk, hogy reméljük többet nem jövünk...

És tulajdonképpen nem is azért nem mentünk, mert nem volt probléma, hanem mert már lesz@rtuk a problémát.

Ugyanis tényleg 1 m3 volt a számlán, de a csekken viszont nem az szerepelt. Mivel (feketén ki volt húzva) a nyilvántartásuk szerint még ennyivel tartozunk. Nem volt nagy összeg kb. 100 valamennyi forint volt az egy m3 gáz, és 150 körül volt a nyilvántartásuk szerinti tartozás. Ami persze nem lehetséges, mivel mindig diktáltuk és és mindig pontannyit fizettünk, amennyi a fogyasztásunk volt, de hagytuk a francba befizettük. De persze mivel mindenki hagyja a francba, azért ez napi szinten, illetve havi szinten elég szép lóvé lehet.

Szóval most már úgy tűnik végeztünk a gázszolgáltatóval, halkan azért megjegyzem, hogy a villanyszolgáltató is az e.on...

Elkészült a borunk

És bármennyire is hihetetlen a számomra, bor íze lett! :)

Nimród-száj

- Nimród, azt a pudingot nem eheted meg, az az Olivéré!

Látszólag megbékélt ezzel, elmegy be a szobába. Kis idő múlva megjelenik megint és a hintalovát húzza maga után. Mint mindig, ha valamit nem ér el. Azt gondolta ki, hogy nem kell ide engedély, ráállok a hintalovamra, és megeszem egyedül.

Na jó, gondoltam miért ne ehetné meg, majd főzök másikat.

- Nimród, kéred a pudingot?

- Pejsze- mondja.

Imádom!