2016. március 24., csütörtök

Almáspite újragondolva

Almáspite, vanília pudingos almatöltelékkel és a tetején mézzel felvert tojásfehérje hab.
A tészta a dédimamától örökölt piterecept alapján készült, csak itt most az egészet belenyomkodtam a kivajazott tepsibe, hiszen a tetejére a tojás fehérje fog kerülni. A tésztát szurkáljuk meg villával, így nem fog felpúposodni.

Az almás rész 1 kg reszelt almából, aminek a levét alaposan ki kell csavarni. És ezt az almalevet kell felönteni annyi tejjel, hogy összesen hat dl legyen, amiben megfőzzük a két zacskó vaníliás pudingot (ízlés szerint édesítve, én mézzel készítettem, és ugye először kb. 1,5 dl folyadékban csomómentesre keverjük a pudingport, és csak utána öntjük hozzá a többi 4,5 dl folyadékot, majd édesítjük, majd készre főzzük), aztán  ha langyosra hűlt, akkor ezt kell összekeverni a reszelt almával.
A pudingos almás keveréket simítsuk a tésztára. És kapcsoljuk be a sütőt 180 fokra.

A tojásfehérjét felverjük kemény habbá, de úgy, hogy nem egyszerre zúdítjuk bele a mézet, vagy a cukrot, hanem felverés közben apránként adagoljuk hozzá. Amikor már szép fényes, és kemény akkor van készen.
Ezt a fehérjehabot simítsuk az almás részre, és a kanál hátulját ha belenyomkodjuk, akkor az ilyen klassz alakokban fel fogja "emelni" a habot, mintegy hullámokat képezve belőle.

Aztán addig süssük, amíg a tojásfehérje habunk szépen el nem kezd narancs-színbe váltani.
Hűtsük ki - ha tudjuk :), szeleteljük, fogyasszuk.



Nálunk a sütikkel egy probléma szokott lenni, mégpedig azzal kezdetű mondattal, hogy sütés után várjuk meg míg kihűl és úgy szeleteljük... Na itt a bökkenő... A lenti képen is látszik, hogy a töltelék még szinte "kifolyik" sütiből, de már sorban állnak tányérral a kezükben, hogy nem baj, anya, ha nem szép, nem baj, ha nem tudod normálisan szeletelni, kiesszük kanállal is, nem baj semmi, csak kóstoljuk már meg :)
Egyébként kihűtve tökéletesen szeletelhető, már ha marad :)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése