Siófoki húsvétolás

Mivel árpilistól megkezdődik a kerti-földi nagyüzem, így ez volt az utolsó lehetőségünk a hétvégi kiruccanásra. Siófokot választottuk, ott is a Hotel Magisternt. Első ránézésre egy panelház képe tárult elénk, ami nem volt épp megnyerő, de aztán a Balaton közelsége, a kedves kiszolgálás, (főleg a mixer "bácsi" fantasztikus humora és közvetlensége a gyerekekhez, akik az üdvözlő "koktél" mellé még koktélesernyőt is kaptak, ezzel Keve egy nagy vágya teljesült :). Nimród a koktél iszogatása közben odaszólt neki, hogy akkor ő most husit kér... :) Szóval volt sok pozitívum, (étel, kedvesség, Balatonpart) de voltak negatívumok is, pl. két medence volt, az egyik nagyobb, viszont csak 26 fokos volt, ezt elég hidegnek találtuk,  a másik pedig egy pezsgőfürdő volt, ebbe a gyerekeket be sem vihettük, mivel ez meg túlságosan meleg volt, 38 fokos. Jó lett volna egy kicsit melegebb nagymedence, mert fél óra után már Nimród már remegett, mivel őt ugye a kezünkben fogtuk, mert nem ért le a lába, így viszont nem mozgott, ezért nagyon hamar lehűtötte a víz. De volt egy neki való gyermekmeden-ce, itt rengeteg játék, kellemes vízhőfok volt (de ugye ide meg a felnőttek nem mehettek be, azaz egyikünknek a medence szélén kellett ülnie, figyelni Nimit - nekem - én így tehát kimaradtam a fürdésből). Egyszóval jó lett volna egy melegvízű nagymedence, ahová mind a négyen bemehettünk volna. A másik, ami nem tetszett, hogy a szobához elvileg korlátlan wellness-használat járt, viszont csak egy infraszauna volt az egész részlegen, amit használhattunk volna, de ez állandóan zsúfolásig tömve, be sem jutottunk a három nap alatt. Volt egy másik infraszauna is, de annak használatáért viszont térítésti díjat kellett volna fizetni - nem is keveset... Nem értettük, hogy egy ekkora szálloda, ha korlátlan wellness szolgáltatást ígér a szobához, akkor az miért nem korlátlan a valóságban is.  (úgy volt, mint a régi viccben: járni jár, csak nem jut... :)Na mindegy, nagyokat sétáltunk a parton, bementünk a belvárosba, nézelődtünk, fagyiztunk (volt cukormentes fagyi is, meg paleo süti is - bár ezt nem kóstoltam, de a fagyi az finom volt) megnéztük a víztornyot, szép volt, jó volt.
Húsvét vasárnap volt nyuszisimogatás - értsd egyetlen szegény nyuszi volt az összes gyerekre - volt olyan kislány, aki órákig állt a nyuszi mellett, és senkit sem engedett a közelébe. Igazi megszállott állatbarát :) Aztán kaptunk gyerekenként egy papírzacskót, benne csokitojással, csokifigurákkal, hogy rejtsük el  a "kertben" - értsd a szálloda előtti 4x4 méteres füves részen - és a kölykök megkereshették, amit a "nyuszi" hozott  nekik. De sietve, nehogy jöjjön a következő család, és véletlenül a mi csemetéinknek szánt csokicuccokat gyűjtse be az ő gyerkőcük.
Mindent összevetve jó volt, a Balaton gyönyörű, nyáron ez egy paradicsom lehet, hiszen akkor nem számít a szoba, a wellness, hiszen a tó közelsége mindent megér.

A hátsó kerben volt egy játszótér is hintával, és ezzel a Nimród által kalózhajónak elnevezett műanyag játékkal. Azért lett kalózhajó, mert volt rajta egy kormány is :)

A kert telis tele volt gyönyörű százszorszéppel:

Nimród hosszan követte a kacsapárt, és folyamatosan hívogatta őket :)

Néha egészen közel jöttek hozzánk:

Maradék rizsből

Valahogy - érdekes - maradt az ebédre főzött rizsből, persze a mellé készült fasírtból nem. :) Estére úgy gondoltam, mivel holnapra már megvan, hogy mit szeretnék főzni, elkészítem vacsorára egy laktató egytálételként.
Úgyhogy fogtam kb. 20-25 dkg főtt császár- és kenyérszalonnát vegyesen, és zsírjára pirítottam őket egy serpenyőben.
A rizst közben elkezdtem a másik gázlángon megmelegíteni, és ütöttem rá három tojást. Amikor a tojás szépen összesült a rizzsel, ráöntöttem a sült szalonnát a zsírjával együtt és még kb. fél percig összesütöttem őket. Mindenkinek nagyon ízlett, az egyik adagra reszeltem sajtot is, az is jót tett neki a többiek szerint.

Házi mosószódás tisztítószer

A bolti szódás tisztítószerekért egy vagyon elkérnek. Gondoltam mivel mosószódám mindig van itthon, öntök hozzá egy kis narancsolajas tisztítószert, az egészet felöntöm meleg vízzel, alaposan összerázom és máris kész a házi szódás tisztítószer.

Az arányok a következők voltak:

4 evőkanál mosószóda

2 kupaknyi narancsolajas tisztítószer

melegvíz, annyi, hogy a flakon tele legyen

Nagyon jól vizsgázott a kád tisztításánál. Ráfújtam, hagytam állni fél órát és nedves szivaccsal sikálás nélkül simán le lehetett törölni a szennyeződést. 

Itt megjegyzem, hogy a szennyeződés az olyan mértékű volt, hogy én a kádba szoktam engedni a mosógépből kijövő piszkos vizet, majd ezzel öntjük le a wc-t. Olyan szinten lehet ezzel vizet spórolni, hogy amikor elkezdtük ezt alkalmazni, akkor a vízműtől kijöttek ellenőrizni, hogy nem sérült e meg a plomba... Magyarán nem lopjuk e a vizet, mert az előző évi időszakhoz képest jóval kevesebb vizet használtunk el.

Szóval a lényeg, hogy a mosógépes piszkos víz van amikor órákig áll a kádban, szép csíknyomokat hagyva abban a magasságban, ahol éppen áll.

De ez a cucc simán levitte minden sikálás nélkül.

Lenmagos stanglik - kovásszal

A kenyértészta receptjét alapulvéve készítettem el ezeket a lenmagos stanglikat:

Hozzávalók:
40 dkg kenyérliszt
10 dkg grahamliszt
2 teáskanál só
3 dl langyos víz
20 dkg kovász

A hozzávalókat összekevertem, kicsit megdagasztottam, letakartam és meleg helyre tettem kelni. Innen elkezdtem mérni a hat órás kelesztést. Ez idő alatt háromszor-négyszer még átgyúrtam, dagasztottam. Az utolsó két-két és fél órában pedig hagytam nyugodtan pihenni.  Erre azért van szükség, mert így jobb lesz a kenyér szerkezete, állaga.
Amikor letelt a hat óra, akkora darabokra szakítjuk, amekkora stanglikat szeretnénk gyártani. Én szendvicsnek szánom a fiúknak, ezért 6 darabra fogom osztani.

Lisztezett deszkánt egy 40 cm hosszú rudat nyújtottam a tésztából:

Ezt megfeleztem, majd a feleket három-három részre vágtam:

Téglatest alakúra formáztam őket úgy, hogy egy kb. 5-6 cm széles és 15-16 cm hosszú darabokat kapjak:

Hideg vízzel lekentem őket, beírdaltam, majd lenmaggal szórtam. Konyharuhával letakarva még pihentettem őket 60 percet. A pihentetés utolsó perceiben bekapcsoltam a sütőt és előmelegítettem 220 fokra úgy, hogy egy vízzel teli fémedényt tettem a sütő aljába, hogy a stanglik gőzben süljenek meg.

A sütés megkezdése előtt hideg vizet spricceltem a sütőbe, hogy még több gőz keletkezzen. Még mindig nincs spirccelős flakonom, ezért a kezemmel fröcsköltem bele a vizet, kb. 2-3 evőkanálnyit.

A stanglikat 15 percig 220 fokon, majd a hőfokot levéve 180 fokra még 30 percig sütöttem.

A sütőből kivéve egy rácson hűtöttem őket, hogy az aljuk is szellőzhessen, elkerülve ezzel a "szalonnásodást"

Tojásfestés hagymahéjjal

Nagyon-nagyon régóta Hagymahéjjal festem a húsvéti tojásokat. Nem írom le mégegyszer a technikáját,  a fenti linken mindenki megnézheti újra.

Már csak egy dolog van hátra:  Mindenkinek Kellemes Húsvéti Ünnepeket, sok locsolót és rengeteg keresgetni való finomságot kívánok!!!

Keve évek óta ezzel a verssel "haknizik", most ezzel kívánunk Boldog Húsvétot:

Korán reggel útrakeltem,

se nem ittam, se nem ettem.

Tarisznya húzza a vállam,

térdig jártam már a lábam.

Bejártam a fél világot, 

láttam sok-sok szép virágot.

A legszebbre most találtam,

hogy öntözzem, alig vártam.

Piros tojás, fehér nyuszi,

locsolásért jár egy puszi!

Lenmagos-tökmagolajas ciabatta kovásszal

Avagy: süssünk Shrek-stanglikat :)

Nagyon rápörögtem erre a kovász témára, de szerintem azért, mert nekem találták ki. Nem kell egyszerre sokat bíbelődni a tésztával, hanem többször keveset. Hajnalban hozzákeverem a liszthez és a többi hozzávalóhoz, összekutyulom, hagyom állni, majd négyszer-ötször még át-átdagasztom a tésztát. Végül összesen 6 óra kelesztés után pedig megsütöm. Addig pedig lehet az udvaron ténykedni, hiszen az átgyúrás nem vesz igénybe 5 percnél többet, mégis délre már süthető állapotban lesz a tészta, ebédidőre pedig ott fog illatozni a frissen sült kovászos cipó, kifli, ciabatta, stangli stb.

Most egy rozmaringos-tökmagolajos ciabattát készítettem, aminek receptjéhez az ötletet a Nők Lapja konyha Desszert különszámában olvasható recept adta.

Hozzávalók:

40 dkg kenyérliszt
15 dkg kovász
2 dl langyos víz
1 dl tökmagolaj
2 teáskanál só
2 ág rozmaring lelevelezve (ez milyen jó szó :) és a levelek felaprítva. Az ágat sajnos nem tudjuk belevágni, mert kemény és fás - élvezhetetlen lenne a rágása.

1. lépés
A kimért liszthez hozzádobom a sót, beleteszem a kovászt, kissé megkutyulom, hogy a kovász elkeveredjen a liszttel.

2. lépés
Hozzáadom a többi hozzávalót és úgy tessék-lássék összedolgozom őket, hogy nagyjából egyben legyenek.

Letakarom egy tiszta konyharuhával, majd meleg helyre teszem. Innen kezdem el mérni a hat órás kelesztési időt.

Kb. fél óra múlva újra átgyúrom-dagasztom, majd ezt még háromszor-négyszer megismétlem, mondhatom akkor, amikor éppen arra járok... De tényleg nem szoktam az órát nézni... Az utolsó két-két és fél órában viszont békén hagyom, hogy pihenjen.
Ilyen lett a kelesztés után:

Láttam olyan recepteket is, amikben az összes kelesztési időre 3-4 órát írtak. Nekem a múltkori kenyérnél bejött a hat óra, ezért én nem fogok kísérletezni ennél kevesebb idővel. Szépen megkelt, a belseje is gyönyörű lyukacsos lett, a héja pedig ropogós, tehát minek azon változtatni, ami jól működik :)

A hat óra letelte után lisztezett deszkán téglalapra formázom a ciabattákat, és még egy órát pihenni hagyom őket, konyharuhával letakarva. A tetejét nem szokták bevagdosni, de azért persze ezt döntse el mindenki maga :)
A formázás lépései:

Először egy hengert formáztam a tésztából, ezt pedig négy részre osztottam (egyszer félbe, aztán a feleket megint félbe)

Most jön a formázás: mind a négy tésztadabot először egy téglalappá nyújtottam:

A felső egy harmadát ráhajtottam az alsó két harmadra:

Majd az alsó részét is felhajtottam: (tulajdonképpen egy kicsit lapos hengert hajtogattam a tésztából)

Aztán a bal szélét behajtottam:

Aztán a jobb szélét is. Megfordítottam a bucit, hogy a hajtogatás legyen alul, kicsit megnyomkodtam, hogy igazi szép téglatest alakja legyen.

És ekkor még hagytam pihenni így egy órát:

A pihentetés vége előtt meggyújtottam a sütőt, hogy előmelegedjen 220 fokra, az aljába pedig egy vízzel teli fémedényt tettem. A pihentetési idő leteltekor pedig vizet locsoltam a sütő aljába (kb. 2- evőkanálnyit) és betettem a ciabattákat sülni. Akinek van kéznél egy tiszta spirccelős flakonja, az nyugodtan fújja be vele az egész sütőt, - nálam ez még beszerzés alatt van, úgyhogy addig kézzel spriccelek :). 15 perc után levettem a hőfokot 180-ra, és így még sütöttem őket 30 percet. Amikor elkészültek, rácsra téve hűtöttem ki őket, mert különben ha az aljuk nem tud szellőzni, akkor "beszalonnásodik". 

Finom íze lett, a színéről nem is beszélve. Olyan Shrek-esek lettek :) a tökmagolajtól. Persze bármilyen más olajjal is kipróbálható, a fűszerezésről nem is beszélve.